A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Wolf Mária: Adatok 10. századi edényművességünkhöz A borsodi leletek tanúságai

nyeinek nagysága a kemence szájának méretével állna összefüggésben.

44 Az ilyenfajta összefüggés már csak azért sem bizonyítható, mivel a kemencék minden kétséget kizáróan helyben készültek, míg az edényekre ez nem feltétlenül igaz. Eddigi ismereteink szerint a késő avar kori formákat őrző fazekak nyúlánkabb, tojásdad alakú fő típusával szemben a 10-11. századi magyar fazekak túlnyomó többsége zömök formájú volt, öblük mérete nagyobb magasságuknál, és szájuk szélessége gyakran meg is haladta azt.

45 Ezzel szemben a borsodi fazekak legalább felerészben nyúlánk alakúak, azaz magasságuk meghaladja öblük átmérőjét. Igazán széles szájú, zömök edényt keveset találhatunk közöttük. A borsodi fazekak nyúlánk formáját tehát, mint egy korábbi időszak jellegzetes fazéktípusát, a 10. században archaikusnak tekinthetjük.

46 Nem kétséges azonban, hogy a fenti megállapítás a sírba tett kerámiák vizsgálata alapján született, s a késő avar, valamint a 10-11. századi települések feltárása hosszú ideig nem szolgáltatott elég összehasonlító anyagot annak a bizonyítására, vajon ugyanezek a formai jegyek a használati kerámiára is jellemzőek-e. 7 Az újabb kutatások eredményei viszont kissé árnyaltabbá tették a korábbi, oly egyértelműnek látszó képet. A késő avar településeken a sírokból jól ismert tojásdad alakú fazekak mellett

48 nagyobb méretű, öblös hasú edények is napvilágot láttak.

49 Ugyanakkor az is kitűnt, hogy a zömök fazékforma nem annyira a 10. századi, mint inkább az Árpád-kor későbbi időszakaiban lakott településekre jellemző.

50 Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a borsodiakhoz hasonló arányú, többségében nyúlánk formájú edényeket figyeltek meg az esztergomszentgyörgymezői,

51 valamint az örménykúti

52 10. századi településfeltáráson is. Ugyancsak archaikus, 9. századi hagyományokat mutat a 6. fazék belső peremdísze (2. kép 1.), amely bár nem példa nélküli, meglehetősen ritka 10. századi edényeinken.

53 Borsodon azonban nemcsak a 8. házban találtunk ilyen edényt. Az 5. ház belső peremdíszes fazeka anyagában, formájában, arányaiban és díszítésmódjában olyannyira hasonló, hogy joggal feltételezhetjük, a két edény ugyanazon fazekasmester keze alól került ki.

54 A perem belsejének díszítése előfordul a Borsodon lelt tálak között is.

55 Hasonló, belső peremdíszes tálak napvilágot láttak Esztergom-Szentgyörgymezőn is.

56 Szintén nem túl gyakori ebben a korban a 9. század jellegzetes díszítésmódja, a bekarcolt hullámvonalköteg, amely a 3. és a 9. edényen látható (7. kép 3, 3. kép 1). Ez a motívum azonban meglehetősen sűrűn látható az itteni edényeken.

57 Nem ritkaság viszont a korabeli edények, 3. és a 10. edény (7. kép) belső peremén található fedőhorony,

58 noha cserépfedőt mind ez ideig nem ismerünk a 10. századból.

59 44 Kovalovszki J-, 1980. 46-47. 45 Mesterházy K, 1975. 217-218., KvassayJ., 1982. 19, 38, 40., Takács M., 1996a. 135. 46 KvassayJ., 1982. 37, 39^0., Takács M., 1996a. 135. 47 Takács M., 1986. 14. 48 Balogh Cv„ 1999. 114. 49 Sz. Garam É., 1981. 144., Szőke B. M., 1992. 136, 139., Trugli S., 1996. 147., Herold H, 2002. 50 Holl /., 1963. 336., Parádi N., 1971. 128., Kovalovszki /., 1975. 211., 1980. 44., Herold H, 2002. " Lázár S, 1998.75. 51 Herold H., 2002. 53 Sz. Garam £., 1981. 144., KvassayJ., 1982., 31., Mesterházy K.-Horváth L., 1983. 122., Madaras L, 1991. 274., Fischl K., 1995, 35., Medgyesi P., 1995. 147., Lázár S., 1998. 76., Vékony G., 2002. 25. 54 WolfM., 1996c. 421.7. kép 55 WolfM., 1992. 419, 423, 24. kép 2. 56 Lázár S., 1998.75. 57 WolfM., 1992. 419,423, 24. kép 4., 405,440, IV. tábla 3-4. 58 KvassayJ., 1982. 20., Takács M., 1996. 335. 59 Parádi N., 1958. 157. 96