A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Wolf Mária: Adatok 10. századi edényművességünkhöz A borsodi leletek tanúságai

/. kép. A 8. ház. edénykészlete (Kardos J. felvétele) Hasonló megfigyelést tett Simonyi Erika egy Mezőkeresztes-Cethalomról származó fazéktöredékkel kapcsolatban. Véleménye szerint a fenékrészt az edény stabilitásának fokozása érdekében formálták durvább soványítású agyagból.

7 Magam azonban úgy látom, hogy ha valóban kétféle agyagból formázták az edényt, akkor arra inkább a hőállóság növelése miatt lehetett szükség. A kétféle agyagból történő formázás azonban igen ritka jelenség népi fazekasság gyakorlatában is.

8 Lehetséges, hogy az edények alját egyszerűen csak nem simították el oly gondosan, mint felsőbb részeit, hiszen itt úgyis a tűzzel érintkezett. Igen finom soványítású az 5. edény (2. kép 2.), amelynek anyaga élesen eltér a többiétől. Csaknem ugyanilyen finomságú agyagból készült a 9/a (3. kép 1.) edény is. Hasonló, sima tapintású, kaolinos anyagú edénytöredék került elő a bashalmi ásatáson.

9 Több finom, csillámos homokkal soványított, jó minőségű töredéket találtak Veresegyházon, közülük néhány soványító anyag nélküli, krétaszerűen puha agyagból készült.

10 Kaolin felhasználására utaló, zsíros tapintású, jól iszapolt agyagból készült a fenékpusztai edények egy része,

11 de nagyobb számban fordulnak elő Szarvas-Rózsáson is a kizárólag homokkal soványított, zsíros tapintású kerámiatöredékek.

12 7 Simonyi K, 2001.370. 8 Erre a tényre Csupor István hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. 9 Kovalovszki J., 1980.44 10 Mesterház? K., 1983. 141. 11 Jankovich B. D., 1991. 191. l2

Jankovich B. D., 1994. 410. 87