A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

A lengyel pénzek elterjedtek a földrajzi helyzetnek megfelelően elsősorban a Felvidéken és a Részeken (Partium), valamint Erdélyben. A lengyel pénzek elterjedésének oka volt még az aprópénzhiány. Ezt a helyzetet ki is használták, ugyanis a magyar dénár jobb minőségű volt, 7 latos ezüstből készült, míg a lengyel félgarast 6 latos ezüstből verték. Természetes, hogy a lengyelek kivitték a jobb magyar pénzt, de még a veretlen ezüstöt is, bár tiltották. A magyar pénz hátrányba került. Vilmány község már az Árpád-korban létezett. IV. László király uralkodása idején a zempléni várföldek eladományozása nagyrészt megtörtént. A zempléni vár területéhez tartozó falvak között olvashatjuk Vilmány nevét is az 1219-ből származó iratban.

20 A Vilmány patak a község nyugati szélén ívben kanyarodik, majd dél felé folyik, és Kis-Hernád (Malom árok) néven láthatjuk egyes 20. század végi 10 000-es térképen.

21 A Vilmány patak ívelő szakaszától nyugatra a Gát-sarok olyan terület, ahol mesterséges beavatkozás nyomait láthatjuk a felszínen. A vizes ártéri területen a Hernádtól keletre két medret figyelhetünk meg a második katonai felmérésen, melyek egymáshoz közeledve alkotják a Gát-sarkot, ezt a területet közrefogják, és a keleti keskenyebbik részen még egy kissé magasabb fekvésű, É-D-i irányú hosszúkás területet ölelnek körül. A helyet bejárva ma már a Gát-sarok északi, igen egyenes ága nincs, az északi árokparton földút halad, ahol autók is közlekednek, s a vizes árokra egy igen enyhe mélyedés utal a Hernád, azaz nyugat felé, ahol a vetés is zöldebb. A Gát-sarok déli árka jórészt elmocsarasodott, de a déli partján szintén földút vezet. Az egykori vízzel körülvett keleti ívben homokbányászással kitermelték a kis dombot, a terület gödrös, benőtte a gyep és a bozót, de még így is érzékelhető, hogy magasabb fekvésű, mint a mellette levő szántó, melyen őrlőkő végének töredékét találtuk (HOM Ltsz. 2003.1.31.), s ez a 4. lelőhelyünk. Az őrlőkődarab legnagyobb szélessége 10,7 cm, legnagyobb vastagsága 3,6 cm. Délebbre Hajdú Istvánnal bejártuk a Király dombot is 2003 áprilisában, de a felszántott, és még ki nem kelt vetés ideális terepviszonyai ellenére sem találtunk leletet. Az őskori sírlelet révén Vilmány község ismert régészeti lelőhely lett, ahol a késő bronzkorban, a római császárkorban és a középkor folyamán éltek emberek, tárgyi emlékeik, vagy földrajzi környezetüket átalakító, a terepviszonyokat hasznosító tevékenységük nyomai ránk maradtak. IRODALOM Gedai István 1983-84 Lengyel pénzek Magyarországon a XVI-XVII. században. XXII-XXIII. 37-50. Gumowski, Marian 1960 Handbuch der polnischen Numismatik. Graz Hellebrandt Magdolna 1980 A Mád-Padihegyi bronzlelet. HOMÉvk. XIX. 79-86. 2000 Szirmabesenyő-Földvár. HOMÉvk XXXIX. 77-93. 20

ReiszigE., 1905.349. 21 Sztereografikus vetület. Balti alapszint. 110-342. 82