A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

13. kép. Középkori határkő, a térképen Lány-kő edény aljának darabja, a szemcsés anyagú oldaltöredékek és egy kissé behúzott peremű edény perem- és faltöredéke (HOM Ltsz. 2003.1.23-25.). A területen talált középkori kerámiák a következők (HOM Ltsz. 2003.1.26-30.): cserép, kissé befelé tart a profilált peremtöredék, világos sárgásbarna, pereménél koromnyommal, pH: 2,4 cm (14. kép 1). Pohár, ívelő oldalfala profilált peremrésszel, szemcsés anyagú, világos, szürkésbarna színű, pH: 2 cm (14. kép 2). Cserép, korongolt, szemcsés anyagú, külső felületén mélyített vonaldíszes, szürke, H: 4 cm, 4,2 cm (14. kép 4). Szemcsés anyagú korongolt oldaltöredékek, külső felületükön ritkás vonaldíszek húzódnak, H: 3,2 cm, 4,3 cm. Edények aljának részei. Szemcsés anyagúak, szürkésbarnák. A nagyobbik alján kettős borda látszik, lehet, hogy fenékbélyeg része. H: 2,6 cm, 5,2 cm (14. kép 3). A középkor emlékeihez tartozik az az ezüst félgaras (14. kép 5-6), melyet Kiss Nándor adott át az őskori leletekkel együtt, s melyet elbeszélése szerint szintén a portáján talált. Szekeres Árpád meghatározása szerint a pénz I. Zsigmond lengyel király vereté (1506-1548 között uralkodott). Olvasata körbe: Av. * MONET A + SIGISMUNDI + Rev. REGIS. POLONIE Az előlapon kiterjesztett szárnyú lengyel sas, a hátlapon korona látható. Az évszám 150., az utolsó számjegy nem olvasható, lekopott. Átmérője 1,8 cm (HOM Ltsz. 2003.1.6.). A félgaras numizmatikailag Gumowski 480-asával egyezik.

17 A lengyel pénzek magyarországi forgalmával Huszár Lajos,

18 majd Gedai István foglalkozott.

19 Megállapították, hogy az 1526-os mohácsi csatavesztés után kialakult politikai viszonyok következtében a magyar gazdaságban jelentős szerepet kapott Lengyelország. A 16-17. században például Erdély csaknem kizárólag Lengyelországgal kereskedett. 17 Gumowski, M., 1960. 104. 18 Huszár L., 1969-70. 57-62. 19 Gedai l., 1983-84.37-39. 80