A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

B. Hellebrandt Magdolna: Adatok Vilmány régészeti topográfiájához

//. kép. „Kincskereső" beásás a Kollár-halmon (A szerző felvétele) (a törés friss) Göncruszka és Vilmány közti határt jelző felszántatlan kb.120 cm széles sáv északi vonalánál, de már a szántásban. A községhatárt a térképen szaggatott vonal jelzi az úttól keletre Hejce irányába. A kő vulkáni anyagból készült, felfelé keskenyedett (13. kép). A kőtől 5-10 méterre dél felé egy kova pattintékot, egy zárványos kovadarabkát, egy őskori cserépdarabot és egy középkori edénytöredéket találtunk (HOM Ltsz. 2003.4.1-4.). ez az 5. lelőhelyünk. A határkő sáncon való elhelyezése ugyanazt a gyakorlatias szemléletet tükrözi, amit megfigyelhettünk Szirmabesenyőnél,

14 ahol a sánchoz igazították Sajókeresztúr, Sajóvámos és Besenyő határát, valamint Szendrőnél, ahol a középkori Ivánka falu északi határát jelentette a sánc íve.

15 A vilmányi vízivár D-DNy felé nyitott. A patkóív által közrefogott É-D-i távolság mintegy 1100 méter, a patkó két szára közti legnagyobb távolságlOOO méter. A légifelvételen látható vízivár (12. kép) és a Kollár-halom közti esetleges összefüggést módszeres ásatások után lehet eldönteni. A Kollár-halomtól keletre levő magas partot bejárva csak a halom felé eső sarokban találtunk leleteket, ez a 3. lelőhely, melynek hossza 60 m, szélessége körülbelül 30 m. A szántásban őskori kovát, téglaszínű paticsrögöt találtunk, valamint cserepeket, melyek kívül feketék, belül barnás színűek, s ez utóbbiak jellegzetesek a késő bronzkorban, korai vaskorban Magyarország keleti részén. Hasonló kettős színű kerámiát talált Kemenczei Tibor Detek és Halmaj leletei között.

16 A leletek között őrlőkő felületének töredéke is az egykori telephelyre utal. (HOM Ltsz. 2003.1.15-22.) A római császárkor hagyatéka a világosszürke, korongolt 14 Tóth P., 1996. 29-52., Hellebrandt M., 2000. 42. 15 HellebrandtM., 2002.23. 16 Kemenczei T., 1968. 159-187., 1984. 16-20. 78