A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - T. Szabó Timea: Történeti és muzeológiai adatok a miskolci és a kisgyőri meteoritokról

A másik fellelt tanulmány szerzője Szterényi Hugó.

14 Ő a meteoritok történetével, típusaival, meghatározásukkal foglalkozó cikkében

15 szintén említi a miskolci becsapódást. Ő azonban ismét azok táborát növeli, akik 1459-re teszik a nevezetes eseményt. Mondandóját megerősíti azzal a kijelentéssel, miszerint ha megmaradtak volna épségben e kövek, hazánké lett volna a dicsőség világviszonylatban. Újabb két forrás, de a kérdés még mindig megválaszolatlan maradt. Mindegyik szerző mindhárom oldalon határozottan képviseli álláspontját, s folyamatosan felmerül egy Bonfin nevű történetíró neve, hivatkozásul az eseményekre. Ki volt ez a Bonfin? Fontos volna tisztázni Bonfin személyazonosságát. Ki volt? Mikor működött? Milyen történeti munkái jelentek meg? Van-e valami kapcsolat közte és Bonfini, Hunyadi Mátyás híres történetírója között? Kutatásom egy részében megpróbáltam Bonfinről, koráról, személyéről különböző adatokat beszerezni. Sem egyéni ismereteim, sem irodalmi kutatásaim, sem múzeumunk történészeivel folytatott beszélgetéseim nem tártak fel használható adatokat e témában. Bonfin nevű történetíróról, krónikásról senki nem tudott, senkinek nem voltak ismeretei. Mindenhol csak Bonfininek, Hunyadi Mátyás udvari krónikásának a neve szerepelt. Ezek ismeretében megint felvetődik az évszámok helyességének, valósságának kérdése, melyik a hiteles évszám? Valóban Mátyás történetírója az adatok forrása? Ezáltal az 1459-es adatot fogadjuk el hitelesnek? Több szerző jelöli meg személyét hiteles forrásként. Az is érdekes kérdés, hogy a később, de időben közel egykor élt szerzők miért képviselnek különböző álláspontokat a kérdésben? Valószínűleg nem egyszerű számjegyelírásról van szó, mivel álláspontjukat pro és kontra határozottan kifejtik, megerősítik. Kutatásaim során eljutottam a diósgyőri plébánia hivatalba is, ahol azt a felvilágosítást kaptam, miszerint nem őriznek feljegyzéseket, iratokat a diósgyőri meteoritokról, de magáról a hullás esetleges tényéről sem. A kisgyőri meteorit esete E mellett a rendkívül érdekes meteorithullás mellett meg kell említenünk egy, habár nem miskolci, de közelbe eső meteorit-becsapódást. Ez éppen olyan rejtélyes esetet képez, mint a fentebb tárgyalt diósgyőri darabok története. Bár századokkal később hullt az előzőnél, mégsem rendelkezünk jóval több és megbízhatóbb információval annál. Ez a Kisgyőr területén 1901-ben történt eset volt. Elsőként Koch Sándor: „Magyarország ásványai" c. munkájában találtam utalást erre. Azonban Koch is már, mint kérdőjeles meteoritot említi könyvében. A későbbi szakirodalmi kutatások során azonban újabb nyomát találtam ennek a meteoritnak. Nevezetesen Tokody L.-Dudichné Vendl Mária: Magyarország meteoritgyűjteményei c. munkájában.

16 Itt kerül említésre „b 221" leltári számon egy Kis-Győrből származó meteorit. Ennek súlya 3,61 gramm. A Kisgyőrben tett kutatómunka azonban eddig semmilyen helyi információt nem tárt fel. Pontosabban, ha azt információnak lehet tekinteni, hogy a falu helytörténettel foglalkozó kutatói sem tudtak hasznos adatokkal szolgálni. Még csak nem is hallottak a hullásról, nemhogy a kövek további sorsáról rendelkeznének pontos adatokkal. Meg kell jegyezni, habár az általam fellelt források nagy része meteoritként (meteoritkőként) tartja nyilván a kisgyőri 14 Szterényi Hugó: (1857-1909), természettudományos író, tanár. Több száz cikket írt a természettudományok, főleg az ásványtan és földtan témaköréből. 15 Szterényi //., 1883. XXXIV. kötet, 48-69. 16 Tokody L-Dudichné Vendl M., 1951. 35. 679