A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Hideg Ágnes: Brósz Károly könyvtárnok

szet-történelmi szakra Brósz Károlyt. A megválasztottak helyüket azonnal elfoglalván, az iskola év akadály nélkül megkezdődött. " Itt kezdődött Brósz Károly miskolci pályafutása. Kétévi tanítás után azonban egy váratlan esemény következtében (a Polgári Iskola igazgatója, Gubás Ferenc meghalt) Brósz Károlyt kinevezték az iskola igazgatójává. 1881-ig töltötte be az igazgatói posztot, ezalatt szerkesztette az iskola értesítőit, tanított magyart, németet, földrajzot, történelmet, volt osztályfőnök, de ő volt a tanári könyvtár és éremtár őre is.

5 1881-ben a Polgári Iskolához csatolták az Ipariskolát, s az iskolaszék és a tanfelügyelőség közötti nézeteltérés következtében Brósz Károly 1881. augusztus 9én lemondott igazgatói tisztségéről. Az iskolaszék nem akarta elfogadni lemondását, de mivel ő határozottan ragaszkodott hozzá, kénytelenek voltak új igazgatót választani.

6 A következő igazgató Gálffy Ignác lett, aki polgári iskolai feladatai mellett szívén viselte egy létesítendő Kereskedelmi Iskola ügyét is. Ez az iskola 1886 szeptemberében meg is nyílt „olcsó tanárokkal, de lelkes és kötelességteljesítő honpolgárokkal. A tanári karban részt vettek: Pontos István a Takarékegylet nagyérdemű és kiváló tudású főkönyvelője, dr. Schack Béla... főigazgató, dr. Kovács Gyula kamarai titkár, Brósz Károly, Czeglédy Elek, Dienes Péter, Kovács Lajos és Gálffy Ignác.'"

1 Brósz Károly tehát az iskola alapításakor az első tantestület tagja volt, s 34 éven át - nyugdíjazásáig - az is maradt. Kezdetben németet és történelmet tanított, majd mértani, földrajzot, kereskedelmi levelezést, 1897-től pedig teljes egészében átvette a francia nyelv tanítását, melyet 1910-ig lelkiismeretesen végzett is. 1901. október 4-én az iskolában bensőséges ünnepséget rendeztek a 25 éve tanító tanárok részére. Ez alkalommal köszöntötték Brósz Károlyt, Czeglédy Eleket és Dienes Pétert. Brósz Károly az üdvözlő szavakra a következő beszéddel válaszolt: „Mélyen tisztelt közönség! Szeretve tisztelt Főigazgató Úr! Szeretett kartársaim! Mélyen meghatva mondok köszönetet a gyengéd figyelemért, melyben bennünket miskolczi működésünk 25-ik évfordulója alkalmából részesíteni szívesek voltak. A tanár működése nézetem szerint olyan, mint a termékenyítő májusi eső, melyet derült, enyhe időjárás és éltet adó, rügy eket, virágokat fakasztó verőfény követ. Működésének sikere a legtöbb esetben attól függ, hogy a talaj, melynek művelése reá van bízva, elég fogékony legyen, hogy a reá bízott nemes magvak a külső kedvező és termékenyítő hatás alatt kikelhessenek és az anyaföldben elég bő tápláló erőt nyerjenek. A tanár működése, habár csendes, igénytelen s néha szürke egyhangúsággal határos, mégis áldásos, s azt tartom, hogy a földön a legszebb emberi hivatások, életpályák egyike. Mi tanítjuk, mi neveljük a jövő nemzedéket, a jövő reménységét s ez megelégedéssel, boldogsággal, sőt önérzettel tölti el lelkünket, s a kivívott siker a mi legszebb jutalmunk, a mi legnagyobb diadalunk. Szeretett kartársaim! Miskolczi működésünk 25 éve alatt minket a hálás szeretet környezett, ezt természetesnek is találom, mert hiszen mi a tudománynak ismeretterjesztő szövétnekével világítva, az igazak útjain haladva, az igazság, a szeretet ösvényein jártunk, de mind amellett a szeretet ezen újabb nyilvánulása jól esik lelkünknek s ünneplésre nincs szükségünk, mert a tanár pályája folytonos szellemi ünnep, folytonos diadal még azon esetben is, ha a tanuló ifjúság csak egy része halad az ember szellemi tökéletesedé4 Szendrei János: Miskolcz város története, 1800-1910. 4. köt. Miskolc, 1911. 506. 5 A Miskolczi Államilag segélyezett Polgári Fi- és Leányiskola ... Értesítője. 1879. 18. o., 1880. 22. 1885.38^0. 6 Szendrei i. m. 508. 7 A Miskolczi M. Kir. Állami Felsőkereskedelmi Iskola 25 éves történetének vázlata kapcsolatban az 1910-1911. évi Értesítővel... . Szerk.: Gálffy Ignác, Miskolc, 1911. 7. 654