A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Máté: Sassy Csaba Babitshoz írt levelei tükrében

rítenek. Segélyalapunk valóban igen csekély arra, hogy minden felmerülő igényt kielégíthessen, s ezért tavalyi példánkat követve, az idén is jobbnak láttuk inkább nagyobb összegű segélyek kiosztásával hathatósabban támogatni néhány érdemes fiatal írónkat, mintsem korlátolt alapunkat szilánkokra szétforgácsolni."

28 Az megint csak kérdéses, hogy egy írói jubileum megtartásának támogatása menynyiben jelentené a karitatív szempont érvényesítését, amikor József Attila január 28-án (tehát mindössze három nappal Sassy Csaba levele előtt) a fizikai létének fenyegetettsége

29 miatt fordul 300 pengős segélyért Babitshoz. A miskolci poéta valószínűleg nem volt teljesen tisztában sem a Baumgarten Alapítvány céljaival, sem azzal, hogy ő, rigmusaival és nótaszövegeivel messze nem tartozik a korabeli magyar irodalom élvonalába, akinek a neve egyáltalán felmerülhet a kuratórium ülésein, mint lehetséges díjazott. Az írói jubileum a kért segély elmaradása ellenére is nagyszerűen zajlott. 1933. március 2-án a Zenepalota zsúfolásig megtelt nagytermében „az előkelő közönség hoszszasan és lelkesen ünnepelte Miskolc közkedvelt költőjét, Sassy Csabát".

30 Az esten jeles hazai előadók Sassy Csaba nótáiból mutattak be egy reprezentatív válogatást. A helyi napilapok egy-egy cikkben köszöntötték a költőt és nótaszerzőt, meleg hangon méltatták művészetét, tehetségét, „szeretetreméltó egyéniségét". A Reggeli Hírlap március 2-i számában nyilvánosságra hozták azok névsorát, akik levélben vagy táviratban köszöntötték Sassy Csabát az írói jubileum alkalmából. Ebben a névsorban bukkan fel Babits Mihály neve is, mint egy gratuláló levél írója. Sajnos ez a levél nincs a birtokunkban, és a Babits kézirat-katalógus

31 sem közli, létezésére csupán ebből a rövid tudósításból következtethetünk. (Egyben tudomásunk szerint ez az egyetlen levél, amelyet Babits írt Sassy Csabának.) Sassy Csaba február 20-án (2.) és március 9-én (3.) kelt leveleiben egy miskolci Babits-est megszervezésével próbálkozik. Sajnálatos módon ebben az esetben sem ismerjük Babits esetleges válaszait, azt azonban biztosra vehetjük, hogy az est nem valósult meg. A levelekben említett betegsége 1933 januárját követően vált egyre súlyosabbá, fájdalmai ezt követően csak egyre nőttek, míg májusban kórházba szállították, és ott szívizomgyulladást állapítottak meg. A költőnek betegágyban kellett feküdnie ezután teljes mozdulatlanságban, míg végül novemberben engedték ki a budai János szanatóriumból.

32 így tehát 1933 első felében egészségi állapota sem engedett meg neki egy „szép tavaszi kirándulás"-t. A miskolci napilapokban szintén nincs nyoma annak, hogy Babits Miskolcra látogatott volna 1933 áprilisában. 28 Babits M., 1978.11.380-381. 29 Ez nem költői túlzás a részemről, a levélbe beleolvasva beláthatjuk, hogy valóban létében volt fenyegetve a fiatal költő 1933 elején. „...Feleségemmel együtt hosszabb idő óta a szó szoros értelmében éhezünk. Ellenőrizhető adat: Az írók Gazdasági Egyesülete ebéd gyanánt egy kávét és egy zsömlyét utalt ki számomra a Club kávéházban, ezt a segítséget hónapokon át igénybe vettem, azonban ez év jan. 1-ével megszűnt. Feleségem házimunkák fejében rokonoknál ebédelt. Ez már kínossá vált. „Jövedelmem" ez évben 15 pengőt tett ki. Ezt az összeget mint a kávét - az I. G. E.-töl kaptam. Majdnem minden holmink - beleértve az ágyneműt is! zálogban van. Lakbérhátralék miatt aggódnom kell és féltenem ezt a barátságtalan szoba-konyhát, amelyben még lakunk. Szeptember 8-óta nem tudtam villanyszámlát fizetni. Ma kaptam négy havi áramfogyasztásról szóló P. 193,35-öt kitevő egyesített számlát, amelyet hétfőig - ma szombat van - ki kellene fizetnem, különben nem kapok világítást. Nem fűtünk. Nincs cipőm. Azaz egy 43-as, gombos, betétes lakkcipőben járok. 39-es lábam van..." (Közli: Téglás J., 2000. 91-92.) József Attila a levél nyomán megkapta a kért összeget. 30 RH, 1933. március 3. 6. 31 Cséve A. et al., 1993. 32 Sipos L., 2003. 162. 649