A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

kultúrában jellegzetes átfúrás látható. Az arcon általában két bekarcolt, vízszintes vonallal jelezték a szemeket, apró kidudorodással pedig az orrot. A szájat egy esetben sem jelölték. A szobrok álló emberalakokat formáznak. Testük lapos (8. kép 1-3.), egy nagyobb alakból származó töredéknél ellipszis átmetszetü. Négy idolnak maradt fenn az alsó része is: három egybefüggő, széles talpon (8. kép 1.), egy viszont realisztikusan ábrázolt lábakon áll (8. kép 3.). Egy üreges testű szobor nyaka behelyezhető fej használatára, esetleg cserélhető szoborfejre utal - ezzel jelenleg egyedülálló a Kárpát-medence korabeli leletanyagában. Előkerült egy nagyobb méretű, lapos, lekerekített szélű, téglatest alakú, díszítetlen, stilizált idol töredéke is. Bonyolultabb kivitelű, díszített párhuzama Sarisské Michal'any-ból (Szentmihályfalva), a tiszadobi csoport időszakából származik.

55 Egy háromszög alakú fejű, lapos felsőtestű darab hátának kiképzése pedig arra enged következtetni, hogy állattestben folytatódott („kentaur"), esetleg edény oldalán ember alakú applikáció lehetett.

56 A megmaradt felsőtestű idolok (a „kentaur" kivételével) a mellek jelöléséből ítélve női alakokat ábrázolnak (5 töredék, 8. kép 1-3.). Több szobrocskán vörös, sárga, fehér és fekete festés, illetve ezek kombinációjának maradványai figyelhetőek meg (pl. 8. kép 2., fehér inkrusztáció). A leírtakhoz hasonló gazdagságú és azokkal azonos formavilágú emberábrázolásokat szintén az AVK legkorábbi fázisához köthető füzesabony-gubakúti és mezőkövesd-mocsolyási településeken találtak.

57 Az előkerült szobrok szimbolikus és más díszítései is változatosak. Több esetben figyeltük meg valamiféle ruházat jelölését (pl. 8. kép 2-3.). Két szobor esetében a fej hátulján bekarcolt cikcakkvonalakkal hosszú, leomló hajat jelenítettek meg (az egyik: 8. kép 2.). Két esetben fedeztük fel az AVK északi településtömbjének emberábrázolásaira jellemző, de még kezdetleges megformálású, az arc jobb oldala fölött elhelyezkedő szimbolikus jelet (az egyik: 8. kép 2.). Ez a „sarlómotívum" a kultúra legkorábbi fázisától (Füzesabony-Gubakút, Tiszavalk-Négyes) a legkésőbbi időszakokig azonos formában és feltehetően azonos jelentéstartalommal van jelen arcos edényeken és idolokon.

5 Végezetül ugyancsak fontosnak tartjuk - és ezért mutatjuk be rajzban éppen ezeket az idoltöredékeket -, hogy három emberalak hátán kettős párhuzamos, vízszintes vonalat, illetve téglalap alakú sávot figyelhetünk meg (8. kép 1-3.). Ez a minden bizonnyal határozott jelentéssel bíró szimbólum az AVK-kör északi és déli tömbjének ábrázolásain egyaránt feltűnik. Legutóbb Raczky P. és Anders A. adta közre és elemezte példáikat.

59 A fent leírtakat összegezve elmondhatjuk, hogy a Novajidrány határában feltárt újkőkori településmaradvány a Kárpát-medence É-i részén élt legkorábbi élelemtermelő közösségek egyikének hagyatéka, és jelenleg - feltehetően a kutatás hiányosságából adódóan - a legészakabbra fekvő magyarországi lelőhely az adott korból. Az előkerült település kiterjedése és határai egyelőre sem a felszíni vizsgálatok, sem a régészeti feltárás alapján nem állapíthatók meg. A 3. sz. főút mentén futó vízelvezető árok falában 55 Siska, S., 1986. 441., Abb. 1.2. 56 „Kentaur" ábrázolásokat Füzesabony-Gubakúton, Domboróczki L., 1997. 38^0., és MezőkövesdMocsolyáson, Kalicz N.-Koós J., 2002. Abb. 13. 1. találtak. 57 L. 51-54., 56. jegyzet. 58 Füzesabony-Gubakútról, Domboróczki L., 1997. 164. 57. kép., Tiszavalk-Négyesről Raczky P., 1988. 27-28., 21. kép 1., 6., és Nagy E. Gy., 1998. 80-81., 25. t. 1-6., összefoglalóan 1. Kalicz N.-Koós J„ 2000a., Raczky P.-Anders A., 2003. 158-166. 59 Raczky P.-Anders A., 2003. 158-166., Szarvas-102. lelőhely, Fig. 2. 1., Tiszavasvári-Köztemető, Fig. 2. 3., Hortobágy-Zám, Fig. 2. 4., Tiszadada-Kálvinháza, Fig. 2. 5., Gyoma-Őzed, Fig. 6. 1., Battonya-Gödrösök, Fig. 6. 2-3., Csanytelek-Újhalastó, Fig. 7. 1., Szentes-Ilonapart, Fig. 7. 2., Öcsöd-Kováshalom, Fig. 7. 3. 62