A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
KÖZLEMÉNYEK - Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576–1652 közötti tizedjegyzékek alapján
terület tizedeit nagy részben a Magyar Kamara gyűjtötte be királydézsma néven, és ezt a végvárak fenntartására fordította. 3 A királyi tizedszedök a dézsma behajtása alkalmával nem tettek különbséget pap és pap között. A tized negyed- és nyolcadrészét kiszolgáltatták a protestáns papoknak is. A lelkészektől az átvett termény ellenében nyugtatványt vettek, és azt számadásukhoz mellékelve fölterjesztették a királyi kamarához. Ezek a nyugtatványok fennmaradtak, és segítségükkel megállapítható, hogy hol, mikor, és kik voltak a korabeli prédikátorok. Az eredeti forrás a Magyar Országos Levéltár E. szekciójának 158. Regesta decimarium állagában található. Ennek Borsod megyét érintő mikrofilmen lévő másolatai a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban a XXXII. fond 7. állagában a 358. tekercstől a 385. tekercsig találhatóak. A dézsmajegyzékek évköre 1533-tól 1717-ig terjed, de a református lelkészek nyugtái csak 1576-tól állnak rendelkezésünkre, és csak 1652-ig tartanak. Az itt szereplő prédikátorok jelentős része idáig ismeretlen volt. Tetemesebb részük egy-két kivétellel Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig című, és Református egyháztörténeti lexikon című könyvében sem szerepel. Az első református egyházlátogatások pedig csak 1596-ból maradtak fenn. A fennmaradt nyugták alapján a korabeli anyaegyház-leányegyház kapcsolatok is vizsgálat alá vonhatók. Az adattárba a települések az egykori nevükön, betűrendben kerültek be. Az anyaegyházak neve az adattárba csak egyszer, kiemelt félkövér betűvel lett beírva. A filiák neve nincs kiemelve, és csak abban az évben vannak feltüntetve, amikor a lelkész által adott nyugta alapján erről meg lehetett győződni. Azok az esetleges leányegyházak, amelyekről nem lehetett eldönteni, hogy anyaegyház vagy filia, kiemelt vastag betűvel és önállóan kerültek az adattárba. A lelkészek saját nevüket hol latinul, hol magyarul írták le, és legtöbben nem törekedtek a következetes vezetéknév-használatra. Ezért az általuk használt legegyszerűbb magyar szórendű névalak kerül közlésre. Adattár Az anyaegyház és leányegyházak neve A prédikátor szolgálati éve A prédikátor neve Abod. 1627. Magoci Lukács Ábrány. 4 1583. Derechkey Márton 1594. Károli János Alsózsolca, Nolaj 5 . 1578. Miskolci Barancz Máté 6 1621. Szepsy Albert Nolaj. 1622. Szentmargitai János Felsőzsolca, Arnót. 1624. Keresztesi Mihály 8 3 Bán P., II. köt. 202. 4 Ma Bükkábrány. 5 Alsózsolca és Sajólád között feküdt. A település a 17. században elpusztult, nem volt önálló egyháza. Ma területe Alsózsolcához tartozik. 6 1578-ban Miskolcon lelkész. 7 Kisfaludon 1598-ban, Tarjánban 1605-ben prédikátor. 598
