A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tóth Arnold: Újabb vőfélyversek a kisgyőri népi kéziratos gyűjteményből

Ámbár itt lészen utolsó halálunk, Míg próbát nem teszünk, addig meg nem válunk. Azért hát jó gazda, körültünk csak jóval, Forgolódj kaláccsal, pecsenyével, borral. Mert ha látjuk, hogy lesz hozzánk dérrel-dúrral, Víg életed itt lesz ma keserű torral. Elbúcsúzó Jó szerencséd gazda, hogy most szállást adtál, Ennyi sok vitéznek jókedvet mutattál. Étellel, itallal hogy bőven traktáltál, Fegyverünk élire azért nem jutottál. Köszönjük tenéked sok szívességedet, Ételből, italból álló bőségedet, Áldjon meg az Isten sok jóval tégedet. Szentül és boldogul érjed el végedet. F/19. Hitre követő vers Juthat eszekbe jó uraiméknak ezelőtt egy héttel érdemes követeinknek tett kegyes ígéretit, imé elhozá azontúl Isten őfelsége ezt az órát, melyben az kézben való adással egymáshoz kötelezett személyek nagyobb egymáshoz való kötelességeknek megerősítésére kívánánk Isten prófétája által a hitnek láncával is egyben köttetni, minek okáért azon ígéretit irántunk beteljesíteni méltóztassa kigyelmetek. így mi is tőlünk kitelhető szolgálatunkat el nem ta­gadjuk, hanem maradunk közönségesen kigyelmeteknek színmutatás nélkül való igaz szol­gái stb. F/20. Más hitre való szólító vers Násznagy uram, szószóló uram! Azt olvasom Mózes teremtésrül írt könyvének második ré­sze tizennyolcadik versében, hogy az Úristen pedig ezt is mondta vala: „nem jó az ember­nek egyedül lenni. Szerzek neki segítőt, mely mindenkor őelőtte légyen." És azt is olvasom 24. versében: „annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az anyját, és ragaszkodik felesé­géhez, és lesznek egy testté." Az én jó uram, úgy mint Nagy János öcsémuram a bölcs Is­tennek mondása szerint megíratott törvényét előtte tartván, keresvén magához illendő párt, amint hogy kigyelmetek előtt is emlékezetben lehet, hogy ennek előtte egy néhány napokkal az én uram, úgy mint Nagy János öcsémuram az édes Révész Mihály uram hajadon leányát, Erzsébetet megszerette, jegybéli adással és kézbeli fogással magának eljegyzette, de min­dazzal is meg nem elégszik, hanem őkigyelme általunk, követei által szólíttatja kigyelmeteket az hitnek felvételére, mely Istenünk szent törvénye szerént lészen az hit által való egybekötések. Az én jó uramnak akaratját jelentvén miáltalunk több szavai is lesznek őkigyelmének, melyet szószólója által kíván megjelenteni, mind maga személyében meg fog jelenni, mind becsületes kompániájával. E szómondásom kigyelmetekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom