A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tóth Arnold: Újabb vőfélyversek a kisgyőri népi kéziratos gyűjteményből

kutatás egyik legfontosabb feladata. Minthogy az anyagunk előzményének tekinthető 18. századi lakodalmi szövegek kiadása és rendszerezése jelenleg is tart, az eredmények alapos ismerete híján most csak a szövegek tartalmi és funkcionális csoportjait mutatom be anélkül, hogy műfaji vagy szövegcsaládokba történő besorolásukra kísérletet tennék.

3 A szövegek egyik nagy csoportját jelentik azok a versek és a kéziratban versnek nevezett prózai alkotások, melyek a lakodalom menetének különböző történéseihez (hívogatás, lánykérés, bokrétaváltás, búcsúzás stb.) kapcsolódnak. Ezen belül az alábbi alcsoportokat különböztethetjük meg: Lánykéréskori vers (2) F/1-2. Hívogató vers (2) F/3-4. Menyasszonyos háznál mondott beköszöntő és elköszönő versek (7) B/l-2, C/22-23, D/5, F/15-16. Bokréta- illetve koszorúváltáskori vers (12) C/l, C/3-8, C/21, C/25, C/29, F/17-18. Menyasszonykikéréshez kapcsolódó vers (4) C/9-10, D/3-4. Búcsúzó vers (3) E/2, G/1-2. H itre követő vers (4) C/2, F/19-21. Ételköszöntő vers (10) C/14-15, C/27-28, C/31, F/5-6, F/7-8, F/10. Ajándékozáskori vers (1) F/14 Menyasszony-vőlegényfektetéskori vers (4) C/20, C/24, C/26, C/30. Adománykérő vers (3) D/2, F/12-13. A vőfély elköszönő verse (1) E/3. A teljes anyag majdnem fele (32 szöveg) kapcsolódik a lánykéréstől az esküvőig terjedő, rítusokban és szertartásos formaságokban gazdag lakodalmi szakaszhoz. Feltűnő ezekben a szövegekben a prózai forma gyakorisága, amikor a vőfély bibliai idézetekkel sürün teletűzdelt, terjengős körmondatokban szól a résztvevőkhöz, illetve a résztvevők nevében. A násznépet megszólító lakodalmi hívogatók is ugyanilyen prózai formában szólalnak meg és hasonló tartalmi jegyeket hordoznak. Szám szerint a legtöbb szöveg ezen a csoporton belül a bokréta- illetve koszorúváltáshoz kötődik, melynek szerepe a 19. századi kisgyőri lakodalmi hagyományban jelentős lehetett. Ezek a szövegek részben prózában, részben verses formában íródtak, és említésre méltó a főúri-nemesi eredetre utaló elemek: a királyok, várak, címerek, katonák, szolgálók gyakori jelenléte. A különböző beköszöntő, illetve elköszönő és áldáskérő, jókívánságmondó formulák pontos helyét a lakodalom menetén belül nehéz volna meghatározni. Az bizonyos, hogy ezek is a menyasszonyos és a vőlegényes ház közötti ide-oda mozgás, a népszokás főszereplőinek és a násznépnek egyik helyről a másikra való vonulása kapcsán hangzottak fel. A menyasszony- és vőlegénybúcsúzók száma nem nagy, ezek verses formájúak, míg a templomi esküvőre való induláskor elmondott hitre követő versek megint prózában vannak. Az esküvőt követő lakodalmi mulatság alkalomhoz kötött szövegei közül nagy arányt képviselnek az ételköszöntők, melyek a korabeli ünnepi étrend elemeire is engednek következtetni. (Sült tyúk, pecsenye, disznófej, vajas kása és bor szerepel konkrétan, 3 Küllős Imola-Csörsz Rumén István: Közköltészet II. Megjelenés alatt a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatában. 544