A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Mizser Lajos: Ragadványnevek Cserépfaluban

4. Az egyéb rokonságra utaló elnevezések (19) egy kivétellel szerzett ragadványnevek. a) Családi állapotra l-l név vonatkozik; ö.: Senki (Derda): apátlanul, anyátlanul nőtt fel az ős, sz.: Árva (Nagy Lajos): korán árvaságra jutott. b) Vőházassággal kapcsolatosak a következők, azaz az após vezetékneve válik ragadványnévvé: Csont (Vályi Nagy István), Elek (Kerékgyártó Gábor), Farkas (Balogi István), Hegedűs (Derda János), Mato (Sütő Sándor), Leitmann (Derda Mihály), Miklósi (Mizser János), Szabó (Lukács István), Szádi (Lukács István), Tóth (Virág István), Vályi (Hüvelyes István). c) A feleség vezetéknevére, foglalkozására utaló ragadványnevek: Bába (Nagy István): a felesége bába volt, Bogácsi (Füzér András), Líbor < Lintauer (Apostol Lajos), Lőcsös (Kerékgyártó Lajos), Vadászi (Boldizsár Imre). d) Egyetlen olyan adatunk van, amikor a bátyja keresztneve vált ragadványnévvé: Győző (Erdős Árpád). 5. A származás helyére (azaz az elszármazásra) 22 ragadványnév utal. a) Népnév: ö.: Cigány (Lukács), sz.: Graecus (Argirus György): a szónak ugyan van a magyarban 'városi kereskedő' jelentése is, de az említett személy urasági téglaégető volt (egyébként az Argirus név ezt jelenti) és görög nemzetiségű; Matyó (Ongai János): mezőkövesdi. b) Más helység neve + -i képző: ö.: Kácsi (Kéméndi), Lövei < egerlövői (Szabó), Makiári (Dósa), sz.: Pápai (Tóth Ferdinánd). c) A falu valamely részén lakó: ö: Alsó (a latin nyelvű leírásokban: Inferior (Lukács, Mizser): alvégesi; Belső (Csávás, Csont): a Belsősoron lakó; Faluházasi (Mizser): a faluháza mellett lakó; Felső (a latin nyelvű leírásokban: Superior) (Lukács, Mizser); Iskolai ~ Oskolai (Dósa, Mizser, Nagy); Kóbi (Lukács): az egyik zsidó boltos fiát hívták így (egyébként a Jakab név jiddis becézője), és az üzlet mellett lakó család róla kapta a ragadványnevet; Közi (Derda, Kósik): az egyik névtelen közben lakó; Piaci (Nagy): az egykori piac mellett lakó; Pincebeli (Boros, Derda, Tóth): pincelakásban élő; Pincesori (Derda, Tóth): a falu délkeleti részén levő pincesoron építkeztek; Réti (Lukács, Virág): a Rét közelében lakó; Szállási (Virág): a Szállásalja nevű falurészen lakó; Szomszéd (Mizser): a paplak szomszédságában lakó; Templomi (Tóth): a templom mellett lakó; Toronyi (Tóth): az egykori harangláb szomszédságában lakó (feltétlenül meg kell jegyezni, hogy az 1900-ban lebontott templom és a harangláb között kb. 300 m távolság volt); Új sorosi (Mizser): az Új soron lakó; Vízi (Derda, Dósa, Csávás): a Hór-patak mellett lakó; sz.: Közép (Kósik Márton): a falu közepén lakó. II. Foglalkozásra, rangra, tisztségre összesen 77 (19,15%) ragadványnév utal. 1. A foglalkozás, tisztség megnevezésével 40 örökölt, 13 szerzett ragadványnév kapcsolatos. Ö.: Asztalos, 1820-ban Arcularius (Tóth), Bacsó (Kéméndi), Brúgós (Mizser): nagybőgős; Cseszko (Tóth): a csizmadiák gúnyneve; Csiszlik (Hüvelyes): ugyanaz; Csikós (Füzér), Csizmadia (Mizser, Nagy), Csordás (Tóth); Drótos (Kéméndi): az eltört cserépedények megdrótozásával foglalkozott; Dudás (Kósik), Gépész (Mizser); Gulyás (Hák, Nagy); Harangozó (Dósa, Tószögi), Honvéd (Jakab, Lukács): 1848-as honvédek voltak; Huszár (Kósik, Tóth): a huszároknál szolgáltak; Jáger (Sütő): erdőkerülő; Katona (Kósik, Tóth): kitöltötték a 12 évet az osztrák hadseregben; Kiskondás (Kósik); Kondás (Lukács, Tóth); Kotró (Jakab): kéménykotró; Kőfaragó (Nemes): sírkőfaragó, Kőmíves (Tóth); Lisztes (Kovács, Lukács): molnár; Meszes (Tóth): mészégető; Muzsikus (Boros, Szabó): az egykori falusi zenekar tagjai; Orvos (Hüvelyes): gyógyító 519