A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Csengeri Piroska: Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrája legkorábbi időszakának települése a Hernád völgyében (Előzetes jelentés a Novajidrányt elkerülő út mentén végzett 2002. évi leletmentésről)

földjére, ez alatt viszont a gödör aljáig terjedő igen összetett, ívelt, réteges betöltés figyelhető meg, ami hosszú ideig tartó feltöltődésére utal. Ezen kívül a betöltésben és az objektum falában több helyen vízszint változásának nyomait észleltük. Kevés lelete szintén kerámiatöredékekből, paticsdarabokból, és néhány kőeszközből áll, az előbbieken a víz általi koptatás nyomával. Megtaláltuk továbbá egy nagy testű növényevő állat rossz megtartású koponyáját. Lehetséges, hogy a gödör a falu élete alatt folyamatosan töltődött, az elnéptelenedést követően pedig - az S 9-hez hasonló módon, esetleg azzal egy időben - betemetődött. E feltevések azonban egyelőre nem bizonyíthatóak. A fent leírt objektumok között 4 kisebb, szabályosabb gödröt (S 1, S 3, S 8, S 25), valamint az ÉK-i szelvényfal mentén 13 egymás közelében fekvő gödröt, illetve gödörkomplexumot tártunk fel (S 11-S 22, 3. kép). Az utóbbiak közül az S 14 ugyancsak egy építmény kis mennyiségű paticsomladékát, valamint bekarcolt díszítésű kerámiák, háztartási edények darabjait és egy idoltöredéket (8. kép 2.) fogadott magába. Az ásatási szelvény kis méretéből (675 m

2

) adódóan a jelenségek kevéssé alkalmasak arra, hogy belőlük a település szerkezetére vonatkozó megállapításokat tehessünk. A vonaldíszes kultúrkör eddig feltárt falurészletei alapján azonban sejthető, hogy a hoszszanti agyagkitermelő, illetve hulladékgödrök („Lángsgrube") a házakat kísérték, és azokkal megegyező tájolásúak voltak.'

6 A gödrök Novajidrányban megfigyelt ÉNy-DK-i iránya tehát az épületek feltehető tájolását is megadja. Az elsődleges házomladéknak tartható, fent leírt S 10 objektum kiterjedése is erre enged következtetni (3. kép). Épületeket jelző cölöphelyeket a feltárás során nem találtunk. Az egyes települési jelenségek között esetleg fennálló időbeli különbségeket a feldolgozás jelenlegi állapotában nem tudtunk meghatározni. Az ásatási felületen emberi temetkezés nem került elő. Meglehetősen kevés állatcsontot találtunk, ami feltehetően a kedvezőtlen talajviszonyoknak tulajdonítható. Nagy mennyiségben kerültek elő pattintott obszidián és hidrokvarcit eszközök, hulladékok és nyersanyag-darabok. Több helyről sikerült faszénmintát vennünk, melyek remélhetőleg alkalmasak lesznek az építkezésekhez használt faanyagok fajának megállapítására, illetőleg radiokarbon kormeghatározásra. Az S 2 gödör aljáról, valamint az S 5 és S 9 objektumok betöltéséből üledékmintát tettünk el elemzésre. Az újkőkori falu és lakóinak mindennapi életéről a természettudományos vizsgálatok elvégzése után minden bizonynyal többet mondhatunk majd. Fontosnak tartjuk a későbbiekben a nagyobb autópályás feltárások (Mezőkövesd-Mocsolyás, Füzesabony-Gubakút) eredményeivel való összevetést. Az előkerült kerámia-leletanyag Egy előzetes jelentésnek nem lehet célja a leletanyag teljes leírása és minden részletre kiterjedő elemzése, főként, ha - mint a novajidrányi leletek esetében is - annak restaurálása még nem fejeződött be.

37 Ebből adódóan az alábbiakban az edényformák és díszítések leírásánál nem közlünk mennyiségi adatokat, a leleteknek pedig csupán az időben legközelebbi, magyarországi lelőhelyekről származó párhuzamaira hivatkozunk.

38 Mindazonáltal az eddig megvizsgált tárgytípusok, díszítési módok és motívumok 36 Liining J., 1991. 68-70., 79-80., Bemhardt, G.-Hampel, A., 1992. Abb. 4., Domboróczki L, 1997., 2001. 37 A restaurálást Tóth Edina restaurátor (HOM) végzi. 38 Az AVK. legkorábbi fázisának jellemző kerámiaformáit és díszítésmódjait - tárgyalva a délkelet- és közép-európai analógiákat-nemrégiben Nagy E. Gy. elemezte részletesen: 1998. 73-86. 50