A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében
Nyugdíjba vonulásakor szellemileg friss volt: „hangjafogyatkozása" (rekedt hangja) miatt kényszerült a pálya elhagyására. „Nem vált előnyére az, hogy teste túlságos terjedelmű lön" - olvassuk Szinnyeinél 45 . „1871. március 26-án 50 éves színészi jubileumára még egyszer föllépett a Nemzeti Színházban mint Hugli, Szigligeti Két pisztoly című népszínművében, mely alkalomból Szigligeti üdvözölte rövid beszéddel és Felekiné nyújtott át neki a színészi személyzet nevében babérkoszorút és ezüst serleget." A serleg mai napig megtalálható a miskolci Színészmúzeumban azzal a másikkal együtt, amit a 36 éves jubileumára kapott színésztársaitól. Telepi azért költözött élete alkonyán Tardra, mert Mária lányának szüksége volt édesapja anyagi és emberi támogatására családja fenntartásához. Telepi 1874-ben, utolsó felesége halálát követően telepedett le a kis faluban, amikor Mária lánya már két pici gyermeket nevelt, az 5 éves Lászlót és a 3 éves Károlyt. Míg fia, Károly a Kerepesi úti temetőben alussza örök álmát felesége, Egressy Etelka 46 mellett, addig Telepi György sírjának pontos helye ismeretlen, csak egy jelképes síremléke van a tardi temetőben. Utóbbi időben Kozmovszky Mária sírhelyét sikerült azonosítani az emődi katolikus sírkertben, Tardonán viszont csak Csányi Julianna, Telepi sógornőjének eltűnőben lévő, elhagyatott sírkövét lehet feltalálni. Ha a sírok elsülylyednek az enyészetben, az egykor élt emberek példáját is betemeti lassan az elfeledés. Összes müvei Lírája: Telepi György versgyűjteménye, verses naplója (1816-1876) 47 Színművei: A tankóczi pusztavár, vagy a földalatti kisértetek (vígj. 3 felv.); Hívatlan képíró (vígj. 5 felv.); Borsszem Jankó, Tüneményes rege (2 felv., énekkel és tánccal, zenéje Pály Elektől); A vadon titka (színj. 3 felv.); A munkácsi vár, Erdői veszedelem. Fordítások, átdolgozások: Szép és rút leány, vagy a lóverseny (vígj. 4 felv.), Ziegler Fr. V. nyomán; Az örökségi egyezés, németből; Soncha gyilkos barlangja, vagy az eleven hordók [Negyven rablók] (banditái nézőjáték 4 felv.), Treuhold nyomán; Veszedelmes szomszédság, Kotzebue nyomán; Havasi rémkirály, vagy az embergyűlölő (tünem. vígj. 3 felv.), F. Raimund nyomán; Új esztendei ajándék (vígj. 1 felv.), Kotzebue nyomán; Régi szerelem (vígj. 1 felv.), Kotzebue nyomán; Hatalomszó (szomorújáték 5 felv.), Ziegler F. V. nyomán; Február 24-ike (szom.játék 1 felv.), Werner Fr nyomán; Az erdő veszedelme, egészen új nevezetes történet 3 szakaszban, Prix nyomán; Tűzpróba (vígj. 1 felv.), Kotzebue nyomán; Göldingi vár [Kapi vár] (regényes színj. 5 felv.), J. Weissenthurn nyomán; Lumpaci Vagabundus (tünem. vígj. 3 felv.), Nestroy után; Az én voltam (vígj. 1 felv.), Hutt nyomán; Menyasszony és vőlegény egy személyben (vígj. 2 felv.), Kotzebue nyomán; Hadd nyugodjanak a holtak (vígj. 3 felv.), Raupach nyomán; Két Péter, vagy 45 Szinnyei. XIII. kötet, 1980-81. 46 Fia Egressy Gábor Etelka lányát vette feleségül 1861-ben, akinek szépségét Petőfi két közismert, már-már nyíltan udvarló, szép költeményben örökítette meg (Etelkéhez, 1844. december; Egressy Etelke, 1847. január). Boldog házasságukból öt lányuk született. 47 Herman Ottó Múzeum, Irodalomtörténeti Gyűjtemény, Ltsz. 2001.01. 421
