A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében

„Telepi Györgyné Csányi Zsuzsanna 1849. november 18-án halt meg 43 éves korában 'forró betegségben'. (Kutas Imre tardonai ref. lelkipásztor szíves közlése.) Férje tudhatott a betegségről, Jókait is kérte Róza útján, írja meg felesége állapotát." November 20án Róza válaszleveléből értesülhetünk róla, hogy Telepiné elhunyt: „...- és ird meg <hogy> most, hogy küldjek levelet majd, mi után szegény Telepiné meg halt, kinek czimezzem,?"

41 Különös hely lehetett pár hónapig Tardona: itt gyűlt össze az akkori polgári értelmiség egy igazán impozáns sora: Jókai Mór, Telepi György, Telepy Károly, Muraközy János, Egressy Etelka, Egressy Béni, Laborfalvy Róza, Benke József... mintha rövid időre Tardonára költözött volna az egész világ, amelynek létezéséről korábban talán nem is tudtak. Csakis Telepi lehet a kulcsa ennek az érdekes jelenségnek: ő lehetett a „felbujtó" és a vendéglátó, a rejtőzésben is egyedülálló díszlettervező művész. Hegedűs Géza az egyetlen, aki szépirodalmi műben megjeleníti Telepit. Kulcsra zárt szobában című regényében Jókai, Muraközy és Telepi találkozását rajzolja meg a szabadságharc végi Tardonán. Bár hangulatos és emberi minden jelenete, a történeti hűséget nem mindig tartja szem előtt, az események nagy része a képzelet szülötte. Kiemelve mesterségbeli tudását, illúziókeltési képességét, ezekkel a szavakkal ajánlja udvarházát a regényben Telepi György a rejtekhelyet kereső Muraközynek: , - Tardonánál nincs jobb hely - bizonykodott Telepy. - Idáig el nem jön a csendőr. És ha valahol a távolban mégis feltűnnék valamiféle veszély, akkor itt mindenki a mi szövetségesünk és rejtegetőnk. Remélem, nem utasítod vissza vendéglátásomat. Egy díszlettervező házában olyan rejtekhelyek vannak, amilyenre színházon kívüli emberek még csak nem is gondolnak. Van rejtekajtós szobám és olyan pincém, amelynek észre nem vehető a lejárata. Számos Victor Hugó- és Dumas-drámához készítettem kulisszákat; a francia romantikától tanultam, hogyan kell rejtőzni a zsarnok fegyveresei elől. Még Szigligeti Rákóczijához is én készítettem az elforduló képet, amely mögött el lehet bújni, amíg házkutatást tartanak. Te sem vagy rosszabb, mint Hernani, a hős rablóvezér. Énnálam úgy el tudsz bújni, mint Hernani Donna Sol kastélyában. Móricznak is én találtam ki, hogy legyen Stüszi vadász. Megfigyelted? A Teli Vilmosban aki nem zsarnok, az előbb-utóbb szabadsághős lesz. Kivéve Stüszi vadászt. Ő az óvatos, ő az, aki sohase gyanús a hatalom szemében. Ezért öltöztettem Jókai Mórt Stüszi vadásznak. Te mi akarsz lenni?" Három jelentős megrendelést tartogatott számára élete delén a színház. Szabadka városa 1854-ben nyitotta meg új színházát, amelynek gépezeteit, belső felszereléseit és díszítéseit egy személyben Telepi készítette, sőt a nyitó előadáson fel is lépett. Még 1826. július 24-én nyílt meg a város első „színháza" - a Nagy Kávéház báltermében. 1848-ban kezdik meg egy önálló színházépület megépítését, de a munkálatok elkezdése a zavaros idők miatt tolódott. 1854. december 16-án nyitották meg végül az új intézményt Jósika Miklós Két Barcsay című darabjával. A színházépületet Skultéty János helyi építőmester építette.

42 Gerold László a szabadkai színjátszásról írt könyvében hosszan idézi Telepi munkaszerződéséből, mi mindent tartozott festeni a rendelkezésére álló két hónap alatt.

43 Vállalta nemcsak a nézőtér díszítését, a színpad felszerelését, de , játszóhelygépezet" készítését és sokféle változatos díszlet és háttér megfestését is. Kulcsár A., 1971. Jókainé Laborfalvi Róza levele Jókainak, 1849. november. Pataki J., 1922,205. Gerold L., 1990, 109-119. 419