A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében

növésű lévén drámai főszerepeket nem kaphatott. Az ő igazi területe a komikum volt, ahol kibontakoztathatta képességeit. Ezek a szerepek azonban nem alacsonyabb rendűek vagy értéktelenebbek. A komikumban igen tehetséges, a jókedvre derítés a vérében volt. Saját szerepkörében mindig elsőrangú kedvencei közé tartozott a közönségnek. Díszleteket, színfalakat továbbra is festett; élete delén Magyarország legjobb díszletfestőjének nevezték. Nem sablonos dolgokat készített: alkotó- és tervezőkészsége, fantáziája volt, ezért bíztak rá komolyabb, komplex, bonyolult feladatokat is (mint pl. 1854-ben a szabadkai színház díszítése). A színház hőskorában papírból és textilből varázsolt romantikus díszleteket, erdőt vagy palotát, amire éppen szükség volt. Akkori­ban ez jelentette a „kulturált" szórakozást - a nézők sereglettek az előadásokra, akiket szórakoztatni, elbűvölni kellett, hogy hírét vigyék az előadásnak és máskor is eljöjjenek. A Honművész című korabeli lap tudósításai időről időre tájékoztatást adnak működésé­ről, dicsérően emlékezve meg szerepeiről és jeles sikereiről a díszletfestés terén. 26 Egy teljes díszletkép maradt fenn Telepitől. 1839-ben mutatta be a Pesti Magyar Színház Gál József a fehér ló mondáját feldolgozó Szvatopluk című drámáját. Az olaj­festményt Telepi szignálta, ami valóságos, eredeti színpadkép. Gajdó Tamás munkájából 27 kiderül, hogy a színházi díszletfestés - megfelelő szá­mú megrendelés esetén - akár jól jövedelmező vállalkozássá is kinöhette magát. Ahogy a színházak száma egyre gyarapodott, több festő közös céget alapított a megnövekedett igények teljesítésére; az „udvari színházi festő" cím elnyerése pedig még tovább növelte az ismertséget, és ez újabb megrendeléseket jelentett. 28 Bár dokumentum nem sok maradt róla, mégis valószínűsíthető, hogy Telepi tevé­keny részt vállalt a Pesti Magyar, a későbbi Nemzeti Színház létrehozásában is. Már önmagában az is meglepő, hogy ő, aki teljesen hiányában volt az építészmérnöki, statikai ismereteknek, 1834-ben hozzá mert fogni a nemzet színházának megtervezéséhez. Sőt, ez a terv a későbbiekben maradandónak is bizonyult, mert Zitterbarth Mátyás „beépítet­te" saját színháztervébe - végső soron plagizálta -, azaz Telepi tervezetét alapul véve, azon jelentéktelen változtatásokat eszközölve nyújtotta be saját tervezetét, ami végül megvalósulhatott. Telepi „keze" tehát e mögött is jelen volt. 29 Bizonyítja ezt az a körül­mény is, hogy a Herr Schütz által kivitelezett és alig két év múlva teljesen használhatat­lanná váló színpadi gépek megjavítását is Telepire bízzák. 30 Telepi új gépészeti berendezéseket tervez és készít, s ezzel mintegy megmenti a színházat a csődtől. 31 Ott lehetett akkor is, amikor megszerezték az ügynek az alispánt, a város lakossá­gának nagy részét, a közönséget; sőt a Grassalkovich hercegtől elnyert ajándéktelek elnyerésében is közrejátszhatott. Segédmunkát is vállaltak a színészek: a megnyitó előadáson az Árpád ébredése című egyfelvonásos jelenetben Telepi maga alakítja a Vörösmarty által megformázott Napszámos alakját, aki két hétig ingyen, lelkesedésből hordta a téglát az építkezésen. 32 ­6 TelepyK., 1980. 21 Gajdó T., 2001. 28 Ismert magyar díszletfestők a 19. században id. és ifj. Lehmann Mór, az öreg Telepi kortársai. 29 RexaD., 1927. 30 Hont F., 1962,125. 31 Gyarmati B., 2001. 32 Idézi: Gyarmati Béla, forrás: Polgár Géza cikke, cikkivágat, é. n., h. n., dr. Ónodyné Ágoston Éva tulajdona. 416

Next

/
Oldalképek
Tartalom