A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Békési Gábor: „Maradok szeretve tisztelő barátod...” Telepi György a dokumentumok tükrében

szellemiségű, hazafias társaság volt, akik komolyan hitték, hogy missziót teljesítenek a magyar szó (és közvetve a nemzet) védelmében. 1825-ben a pozsonyi országgyűlés teremtett kedvező alkalmat a színházi előadásoknak: az e célból Pozsonyba érkező társulat előadásain Telepi is fellépett, méghozzá sikerrel. 1826-tól (más adatok szerint 1828-tól

7

) a kassai társulathoz szerződött,

8 ami folyamatosan vendégszerepelt illetve fogadott más vándortársulatokat egy-egy vendégszereplésre, így ismerhette meg első feleségét, aki az Erdélyi Dal- és Színjátszó Társasággal érkezett Kassára. Noha Telepinek az egész élete meglehetősen ismeretlen, ezen belül a családi élete a legfeltáratlanabb. Nemcsak azért, mert felbukkannak források, amelyek tartalmukban ellentmondanak a többinek, hanem azért is, mert családi viszonyait a későbbi években is bonyodalmak jellemzik, s ezeket eddig még senki nem vette észre és nem tette szóvá. Hosszú élete során négyszer nősült. Első felesége Bohus Amália Jozefa volt, akivel valószínűleg Kassán ismerkedett meg. Kapcsolatukból két gyermek született: Amália/Máli (1828-ban); és Károly, a későbbi híres festőművész (1829. december 20-án). A családi hagyomány

9 szerint Bohus Amália fiatalon meghalt a vándorszínészet nehéz körülményei közepette, a gyerekek nevelését pedig egy másik kassai színésznő-kolléga, Veres (egyes források szerint Vermes) Eszter vette át. Hamarosan azonban ő is meghalt egy súlyos megfázás szövődményeitől. Harmadik felesége a tardonai származású Csányi Zsuzsanna lett, akinek révén Telepit Tardonán találjuk az 1840-50-es évek során. Utolsó felesége az emődi Kozmovszky Mária volt, akivel kapcsolata már részletesebben dokumentált. Ebből az utolsó házasságból két lánya született, Telepy Mária és Telepy Antónia. A részletek feltárása során azonban két szerzőnél is találkozunk ennek a képnek ellentmondó adatokkal Bár önmagukban állnak, így ezeknek az adatoknak a bizonyító ereje nem jelentős, a létezésük mégis elgondolkodtató. Históriájában Keresztesy Sándor megjegyzi, hogy 1828. február 17-én, a Miskolci Színház (második) megnyitó ünnepségén Telepi együtt szerepelt feleségével, Veress Eszterrel.

10 Ha tehát igazat adunk ennek az adatnak, akkor a kapcsolatuk korábbra tehető az eddig sejtettnél, sőt továbbmenve Amálka és Károly - de legalább Károly - nem Bohus Amália, hanem Veress Eszter gyermeke lenne. Erre azonban nincs további bizonyíték, sőt minden más dokumentum és a családi hagyomány is - ezzel ellentétes. Indig Ottó munkájában is felbukkan egy hasonlóan érdekes adat, miszerint 1826-27 körül Abday Sándor színtársulata Váradon vendégszerepelt, és köztük volt Telepi György illetve felesége, Telepiné Veres Eszter." Nem kizárt, hogy a történetírók - vagy már a kortársak is - tévedtek, biztosat azonban még nem lehet állítani. 7 SzinnyeiJ., 1980-81. 1433-1436. 8 Déryné így ír Naplójában a megnyitás izgalmairól: „Midőn már fel voltunk öltözve, én nem állhattam a dicsőséget, fölmentem a színpadra, hogy az első függöny mögül lekandikáljak, hogy nagy publikum van-e? Tömve! Zsúfolva! Hátrafelé megyek, ahol egy leeresztett függöny mögött guggol Telepy koma már a játékra fölöltözve, egy nagy ecsettel kezében, még akkor is valamit színezve, igyekezett egy zöld fazékból mázolgatni. 'Ide ne jöjjön komácska! mert mindjárt ráfestek a fehér ruhájára egy zöld erdőt' "- szólt rá Telepi. Réz P-, 1995. II. kötet, 223. 9 Ezt a hagyományt veszi alapul Telepy Katalin is Egy negyvennyolcas ifjú honvéd festőnek készül című dolgozatában. 10 Keresztesy S., 1908. u Indig O., 1991,49. 412