A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Frisnyák Zsuzsa: Magyarország kocsi- és szekérállománya, 1889
létezik a megyék népessége és a kétfogatú teherszállító lovas kocsik között (0,818), de ugyanez a kapcsolat már gyengébb (0,641) a vizsgált városok esetében. A törvényhatósági jogú városokban viszont a népességszám és az egyfogatú személyszállító (0,975), valamint egyfogatú teherszállító lófogatok (0,884) között szoros a kapcsolat. Össznépesség, 1890 Őstermeléssel foglalkozó népesség (keresők, eltartottak), 1890 Önálló birtokos és bérlő (keresők), 1890 Ipari keresők, 1890 Önálló iparosok, 1890 Egyfogatú személyszállító lovas k. 0,975 0,072 0,079 0,992 0,955 Kétfogatú személyszállító lovas k. 0,724 0,067 0,102 0,739 0,711 Egyfogatú teherszállító lovas kocsik 0,884 0,361 0,375 0,856 0,821 Kétfogatú teherszállító lovas kocsik 0,641 0,829 0,845 0,525 0,517 Ökrösszekerek -0,063 0,556 0,563 -0,156 -0,052 Összes jármű 0,870 0,608 0,633 0,797 0,780 11. ábra. A törvényhatósági jogú városok népessége, foglalkozáscsoportjai és fogatolt járművei közötti korreláció A megyebéli önálló birtokosok és bérlők létszáma valamint a kétlovas teherszállító fogatok között meglehetősen gyenge az összefüggés (0,601), ellentétben az ipari keresőkkel és önálló iparosokkal (0,821 és 0,888). Mindez azt jelenti, hogy a kétlovas teherszállító járművek számának növekedése sokkal inkább az ipari keresők és önálló iparosok létszámától függ, azaz az ipari termelés által keltett szállítási szükséglet úgy emeli meg a megyék szállítási kapacitását, hogy a gazdák több kettős lófogatot állítanak forgalomba. Mindez azonban már nem érvényes a törvényhatósági jogú városokra. Itt a kétlovas teherszállító járművek száma szorosan összefügg a városokban élő őstermelő í 11. önálló birtokos és bérlő népesség létszámával és nincs kapcsolatban az ipari keresőkkel és önálló iparosokkal. A vizsgált városokban zajló ipari termelés tehát nem emeli meg a kétfogatú teherszállító kocsik számát. Mindennek az a magyarázata, hogy a korban a termelőüzemek és vasútállomások között inkább iparvágányok, mint fogatolt jármüvek biztosítják a kapcsolatot. Mindazonáltal pont fordított a helyzet az egyfogatú teherszállító lovas kocsik esetében. Az egyfogatú teherszállító járművek számának nincs kapcsolata a városok őstermelő ül. önálló birtokos és bérlő népességének létszámával, de szorosan összefügg az ipari keresőkkel és önálló birtokosokkal. Miért van ez így? Úgy vélem, a magyarázatot az egy- és kettős lófogatok vonóereje közötti különbségben, a fogattartás anyagi feltételeiben, a városrészek közötti teherforgalom sajátosságaiban kell keresni. 374