A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

az ősember nyomait. Kadic Ottokár 1912. szeptember 14-től október 20-ig a Szeletabarlangban folytatta a munkát.

90 A Borsod-Miskolczi Múzeum 1912-ben továbbra is kénytelen volt szüneteltetni az avasi diluvium tervezett ásatását anyagi fedezet hiányában. A múzeum felterjesztést intézett a M. Kir. Földmüvelésügyi Minisztériumhoz a hámori barlangok kutatásának segélyezése ügyében, 4000 korona állami segély kiutalása érdekében.

91 Serényi Béla földmüvelésügyi miniszter 7973-ban 4000 korona költséget engedélyezett a múzeum kérelme kapcsán, melyből a Földtani Intézet 1000 koronát juttatott a Szeleta-barlang ásatásának befejezésére, míg a többi összeget a Bükk más barlangjainak kutatására fordította. A Szeleta-barlang kutatása 1913. szeptember 12-től október 14-ig folytatódott Kadic Ottokár vezetésével, de a barlang feltárása teljes egészében még ekkor sem fejeződött be. A barlang ásatása 1906 és 1913 között összesen 1 év 3 hónap és 3 hétig tartott; összes költsége 12 700 koronát tett ki, melyből a Borsod-Miskolczi Múzeum 5700 koronát, a Földtani Intézet 5000 koronát, a Magyar Nemzeti Múzeum 2000 koronát fedezett.

92 Hillebrand Jenő ebben az évben, augusztus első felében a Borsod-Miskolczi Múzeum megbízásából az Istállóskői-barlang feltárását folytatta.

93 Gálffy Ignác ásatást vezetett az avasi református temetőben, és kőeszközöket gyűjtött a Kőporos-dűlőben.

94 A múzeum gyűjteményébe 10 kőeszköz került, köztük: egyoldalú levélhegy-töredék, pengehegy, diszkosz, Szeleta-kaparó, néhány felső-paleolit jellegű penge és egy vakaró95 penge. Az 1913-as év nemcsak az egyik legnagyobb hazai barlang kutatásában jelentett fordulópontot az ásatás befejezése által, hanem a múzeum életében is változás következett be. A múzeum 1913-ig a Borsod-Miskolczi Közművelődési és Múzeum Egyesület kezelésében működött. 1913-ban a múzeumi osztály előterjesztésére az Egyesület a múzeumot Miskolc város és Borsod vármegye hatósági kezelésébe adta át. A városi törvényhatóság az október 30-án tartott közgyűlésen elhatározta, hogy a múzeumot átveszi, és házilag kezeli Borsod-Miskolczi Múzeum néven. A határozatot a belügyminiszter 1914 januárjában hagyta jóvá, de az ügyek rendezése, a gyűjtemény megfelelő elhelyezése már csak a háború után történhetett meg.

96 Az 7974-ben kitört első világháború a múzeum életére és az ősemberkutatás folytatásának lendületességére is kedvezőtlen hatást gyakorolt A múzeum 1914-től 1920-ig zárva tartott. A barlangok feltárása ennek ellenére nem állt le, bár a kormány részéről elmaradt a kilátásba helyezett állandó anyagi támogatás, így a Földtani Intézet költségén, egyéb intézmények és magánszemélyek támogatásával a szerény anyagi lehetőségekhez képest próbálták folytatni a kutatást a tervezettől jóval kevesebb helyen. A háborús helyzetet 90 Gálffy I.-Leszih A., 1913. 21. 91 Gálffy I.-Leszih A., 1913. 21-22. 92 Kadic O., 1915. a. 177-178. 93 Hillebrand J., 1914. 118. 94 Simán K., 1978-79. 12. 95 Vértes L, 1965. 147-148. 96 Leszih A., 1929. 302.; Thurzó Nagy L, é. n. 142. 97 LeszihA., 1929.302. 35