A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Dobrossy István: Az avasi református (műemlékké nyilvánított) temető története

Emlékül fiai." A III/B. parcellában lévő sírjel még dacol az idővel, de a különleges védettséget a kő szépsége, és az itt nyugvó mester munkássága miatt is már régen kiérdemelte (volna). A III/D. parcellában eredeti helyén áll Dobos Sámuel síremléke, amelynek szövegét tölgykoszorú övezi. „Nemes szívjóság és erény nem enyész el e sír kebelén! / Felejthetetlen kedves férj / Dobos Sámuel / élt 64 évet m. h. 1893. okt. 20. / Fivér Beleznay István / élt 26 évet m. h. 1871. máj. 6. / Nevelt leányuk Tóth Juliska / élt 17 évet m. h. 1888 márc. 27. / Nyugodjatok áldottaim / e sír csendes kebelén / sebzett szívem könnyűivel / állok hantotok szélén. / Kedveseim sírotoknál nem / enyhül a fájdalom / Csak a vigasztalás napja / várja ide bánatom. / A bánatos özvegy." A nagy hírű „ev. ref. főgymnázium" (és jogelődjei) számos tudós tanárát is itt, az avasi domboldalon temették el. 1842-1850 között „a rector professori állás megüresedett gymnasiumunkban és arra Papp János hivatott meg" - olvassuk Kovács Gábor munkájában. Az 1806-1850 között élt tanárát úgy temette az iskola, hogy a növendékek „hálájok jeléül szép emlékkövet állítottak sírja fölé az avasi temetőben".

50 A sírhely azóta elenyészett, a követ nem sikerült megtalálni vagy azonosítani. Az iskola történelem-, német-, földrajz-, szónoklattan- és teológiatanára volt a Torna megyei Görgőn született Kovács Gábor. 1825-ben költözött Miskolcra, s 55 éves korában, 1868-ban halt meg. Az I/B. parcella többgenerációs sírhelyén édesanyját ő követte, majd őt a történetíró fia, s tudósszociológus unokája, de a rokonság több tagja is itt nyugszik a feliratok szerint. Kazinczy Gábor, Tompa Mihály és Lévay József baráti köréhez tartozott a sályi születésű Solymossy Sámuel (1817-1882). A magyar és latin nyelv, valamint a szónoklattan professzora volt. Halálakor a Budapesten működő Borsodi Kör tagjai elhatározták, hogy Solymossy-díjat alapítanak emlékére. Sem a díj történetéről, sem Solymossy Sámuel sírhelyéről és sírkövéről nem tudhattunk meg többet. Az 1820-1872 között élt Finkey Pál és az 1826-1916 között élt Finkey József Szendrőládról elszármazott testvérek voltak. Finkey Pál Miskolcról került Sárospatakra, a katedrára, s az akkor dühöngő kolera áldozata lett. A kilenc évtizedet megért öccs sírköve a II/B. parcellában lelhető meg a temetőben. Az 1930-as állapotot rögzítő Fodor Zoltán írta róla, hogy „ugyan ki nem ismerte a drága jó Finkey tanár urat? Kerek kilencven évvel, hosszú életkorral ajándékozta meg őt a Mindenható. Mindenkihez kedves, barátságos volt, de szerette is őt minden tanítványa. A jó embereket túl éli az emlékezés, ...még akkor is, ha sírkövére csak ez van felírva: Finkey József/ született 1826 / Meghalt 1916." ' A várostörténetbe nevüket beírt tanárok közül az Avason van sírja Kun Pálnak (1827-1896),

52 Halmy Gyulának (1839-1905),

53 Porcs Jánosnak (1838-1932),

54 és Kovács Gábornak (1854-1916), aki iskolaigazgatóként történeti kutatásokat is végzett.

55 A második világháború megpróbáltatásai gyorsan feledtették az Avas idegenforgalmi látvánnyá tételét, a szabadtéri színpad, az Avason átvezető közút, a Palóczyemlékmű helyén az első világháborús emlékmű kialakítása feledésbe merült. Hasonló volt a helyzet a temető felszámolásával is. Az 1950-1960-as években az avasi temetővel nem foglalkozott a miskolci sajtó. Mivel új sírhelyeket az egyházközség nem adott el, a hozzátartozók és leszármazottak korlátozás nélkül használhatták a sírkertet. 1972 nagyon fontos dátum a temető történetében. Novotny Gyula írja, hogy az egyház „a Presbitérium 50 Kovács G 1885. 122. 51 Fodor Z. 1930. július 3. 52 Szendrei J. 1911. V. köt. 300-301. 53 Kovács G. 1885. 127. 54 Dobrossy 7.2003.42^3. 55 Miskolczi Napló, 1916. szeptember 29. 352