A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

Tizenöt jobbágytelek a Petőfi utca elején. Két lakóház a Szinva északi partján. (Petőfi u. 22-24.) A Vargaszögben lévőnek is említik, mert a hozzá tartozó kertek lenyúltak odáig. (A lebontott Szepessy laktanya, a mai Mentőállomás.) Palóczy u. 6. Szepessy Ferenc, 8. Szepessy Miklós lakóháza. Szőlők, borospincék a Bodótetőn, az Avason és Tapolcán. A 19. század közepén, a főágat képviselő két testvér, László és Zsigmond miskolci vagyonáról is pontos képet ad, azaz 1835-36-ban készült vagyon- és jövedelem felmérés,

19 amelyet az örökösök megbízásából készítettek és közjegyzővel hitelesítettek. A vagyon mindkét részről László gyermekeire szállt, mivel Zsigmond utód nélkül halt meg. Őt egyébként „Vak Zsigmond" néven is emlegették. Zsigmond hagyatéka: 11 szobás, ősi lakóház és telke, melléképületekkel, gyümölcsös kerttel. (Szepessy laktanya.) Borospince a Kőporoson az állami pince mellett. Borospince az avasi Középső soron. 2 szőlő Tapolcán, a Kiskövesen. Szőlő a Bodó hegyen. A Bük malom 1/3 része, örökség jogán. Az örökhagyónak Miskolcon kívül házai, birtokai voltak Berentén, Hevesen, Verpeleten, Pélyen, Apostagon, Gyomron, Bényén, Pest vármegyében Locsod pusztán. A teljes vagyon évi tiszta jövedelme 24 153,25 Frt volt. Szepessy László miskolci hagyatéka: 7 szobás lakóház melléképületekkel, gyümölcsös kerttel, Zsigmond háza szomszédságában. Szőlő a Kerekhegyen, a Győri Oldalon. Miskolcon kívüli birtokok: Szirmabesenyő, Nyék, Vakarácspuszta, Kistokaj, Tállya, Alacska, Ecséd, a Békés megyei Bánréve. Ezek éves tiszta jövedelme 25 270,22 Frt volt. A birtokosokat az idők folyamán károk is érték. A családi feljegyzések szerint 1706-ban, amikor Rabutin császári generális katonái kirabolták a várost, Szepessy Pál 2 házát és 2 pincéjét pusztították el. 1718-ban Vattán, Tarcalon és Tokajban 10 szőlőt vert el a jég. 1843-ban a tűzvész okozott károkat, és bizonyára károk következtek be az 1878-as árvíz idején is, de erről adatot nem találtunk. A legnagyobb kár azonban akkor érte a családot, amikor a császár a vagyonszerző Pál Borsod megyei javait két ízben is elkobozta, mert részt vett a Wesselényi összeesküvésben és a Thököly felkelésben. A Szepessy vagyon értékére nézve érdemes felidézni annak az 1760-ban végzett általános vagyonfelmérésnek az adatát, amely szerint a Szepessyek a második legmagasabb kategóriába kerültek a Máriássyakkal együtt.

21 A listavezető, az első kategóriában egyedül a Bük család volt. Ez tehát azt jelenti, hogy Miskolcon a második leggazdagabb családként szerepeltek. Miskolc törvényhatóságú jogú várossá nyilvánítása után, 1909ben készült első virilista névsorban a Szepessyek is helyet kaptak. Az előzőekből nem nehéz arra következtetni, hogy a család történetét elsősorban a vagyoni viszonyok és azok változásai határozták meg. Emellett a kor szokásainak megfelelően a család férfitagjai rendszeresen szerepet vállaltak a vármegyei közéletben. Az országos politikával akkor kerültek kapcsolatba, amikor vármegyei küldöttekként megjelentek az országgyűlésben. Országos jelentőségű feladatot csak a birtokszerző Pál és azonos nevű fia vállalt. Idősebb Pál aktív részese a Wesselényi összeesküvésnek, majd Thököly Imre legfőbb tanácsosa volt. Fia //. Rákóczi Ferenc bizalmi embereként tűnt fel. Róluk részletesebben külön fejezetben szólunk. ,9

HOM. HTD. 2003. 1. 20 Nagyi., 1863.672. 21 Miskolc története 1998 III/2. 557. 313