A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

is. Miskolc ilyen szempontból nem játszott fontosabb szerepet, mert itt laktak ugyan családtagok, de az itteni birtokok kezelésén túl irányító szerepet nem vittek. A vármegyei közigazgatásban tisztséget vállalt Szepessyek is nagyobb részt Berentén laktak. A birtokviszonyok alakulása A család meglehetősen nagy szaporaságnak örvendhetett. Ebből természetszerűen következett, hogy a vagyonrészek, elsősorban örökösödés révén osztódtak. Mivel pedig többségben lányok születtek, ezek örökrészei férjhezmenetelük után más családokhoz kerültek. Emellett egyéb birtokmozgások is előfordultak, mert a családtagok egymás között, de kívülállókkal is kötöttek vagyonjogi megállapodásokat,

16 sőt nem egyszer pereskedtek is. így nem csak a vagyoni, hanem a személyes családi viszonyok is összekuszálódtak. A viszonyok alakulását érdemes néhány példán keresztül közelebbről megismerni.

17 Ifjabb Szepessy Pálnak, a naplóírónak, 5 testvére és 4 gyermeke volt. László nevű dédunokájának és az ugyancsak László névre hallgató reformkori politikusnak 4-4 gyermeke született. Ez utóbbi József nevű testvérének 7 fia és 10 unokája volt. „Sípos János úr Miskolczon Fodor István úr mellett lévő házhelybeli jussát Szepessy György ugyan Miskolczon az Lévay János szomszédságában lévő egy házhelybeli jussáért másfélszáz forintokért örökösen által adta." „Öreg Szepessy Pál uram egy részről, másrészről pedig Dőry András között ineált atyafiságos accorda Vattay porciók iránt." Az előző okmány és az utóbbi feljegyzés évszám nélkül, valószínűleg az 1660-as évek vége felé keletkezhetett. 1719-ben Szepessy János pincét vett Miskolc városától. 1722-ben, Gesztelyben kötött szerződés szerint Pethres Mihálytól megvették vattai , jussát". 1736ban Szepessy Sándor Berentén lévő minden jussát átadta Györgynek. 1776-ban az unokatestvérek minden berentei jussról lemondanak Zsigmond javára. 1783-ban László az evangélikus, Ferenc a református Egyház részére telkeket adományozott templom, iskola, illetve paplak építése céljára. (Az előbbi a Hunyadi utcán, az utóbbi a Kossuth utca északi végében fel is épült.) A család főágának miskolci vagyona a Marjalaki Kiss Lajos által feltárt ún. „Kötelkönyv" és egyéb okmányok adatai szerint 1666-tól 1817-ig, a következőképpen alakult.

1 (A könnyebb azonosítás érdekében az egyes birtokrészeket a mai utcaneveken soroljuk fel.) Lakóház a Hunyadi utca elején. (Déli oldal.) Lakóház és majorság a Petőfi utca elején. (Déli oldal.) A Szinva szigetén halastó és kovácsműhely. A halastó miatt több ízben panasz érkezett a városi tanácshoz, mert az a városi malmok elől a vizet elfogta. Két jobbágytelek a Szinva északi ága mellett. (A Sötétkapu környékén.) Két telek az újvárosi részen a Pece két ága között. Ezen a területen létesült a Szepessy sor, később Szepessy utca, miután - 1755 körül - a szántóföldet felparcellázták. Egy házhely és gyümölcsöskert a Meggyesalja utcán. Szántóföldek a Fő utca keleti végében, a Pece folyásánál. (Az Ady híd környéke.) Az Egyházaknak átadott telkek. A Bük malomban örökölt 1/3 rész. (Hunyadi utca déli oldal.) 16 Miskolc története 1998.11/82. 17 Bm Lt. XLVIII 8. dob. 18 Marjalaki Kiss L, 1987. 139-195. 312