A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Tarcai Béla: A négyesi Szepessy család története

A családot a török megszállás több ízben is menekülésre kényszerítette. 1541-ben a törökök feldúlták a budai birtokot, ezért innen távozniuk kellett. Egerben állapodtak meg. Debrecen mellől, ugyancsak a törökök nyomására a dél-borsodi Négyesre húzódtak. Innen vehették fel a négyesi előnevet, amit Pál és Angyal Erzsébet fiai, Pál és Mátyás kezdtek először használni.

12 Négyes az egri Káptalan és a felsőtárkányi karthauzi szerzetesrend birtoka volt. A Káptalan 1549-ben Szepessy Miklóst és Mátyást birtokba helyezte Négyesen

13 annak ellenére, hogy a család ekkor már protestáns volt, a falu pedig színtiszta katolikus. A vallásbeli különbség nem okozott konfliktust, mert a Szepessyek közismerten toleránsak voltak, a Káptalan pedig a gazdasági előnyöket fontosabbnak tartotta a vallási megfontolásoknál. A békés egymás mellett élés mindvégig megmaradt, mert a falu katolikus jellege a későbbiekben sem változott meg. A Káptalan és a család között akkor támadt súrlódás, amikor Szepessy Pálné 1700ban malmot építtetett Négyesen, s ezzel megsértette a Káptalan földesúri haszonvételi jogát. A Káptalan tiltakozott, a családban pedig 49 évig tartó pereskedés kezdődött a malom birtoka miatt. A malom-pert József (1700-1750) János főpostamester fia szüntette meg az 1749. július 3-án a Mátyás unokáival kötött egyezséggel. A török 1596-ban Egert is elfoglalta, s emiatt az itt lakó Szepessyek egy része Miskolcra költözött, mert egyrészt ez biztonságosabb hódoltsági terület volt (bár tapasztalnia kellett a török önkényeskedését) másrészt itt a családnak már voltak házai birtokai. Az első beköltözők, a már említett Czikó utcai György és leszármazottjai voltak. György fia Mátyás 1619-ben Forgách Zsigmond borsodi főispántól 35 évre zálogba vett egy szőlőt, a másik fia, János 1631-ben zálogtelket vásárolt Nyáry Miklóstól. Az 1666 évi adólajstromban Szepessy Mátyásné mint háztulajdonos szerepel a Hunyadi utca elején.

15 A 17. században a török fokozatos visszavonulása megteremtette a nyugodtabb gazdálkodás feltételeit a család számára. Az egyes ágak Berente mellett Egerben, Vattán és Négyesen alakították ki irányítási központjukat, de előfordultak Gesztelyben és Nyéken 12 Szepessy Pál naplója Bm Lt. XLVIII. 13 Nemesi Évkönyv 1925-26. 281. 14 Szepessy B., 1893.200. 15 Marjalaki Kiss L, 1987. 163. 311