A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

Földügyi Levéltárnak adták át. 1956-ban az intézmény megszüntetése után az eperjesi Állami Levéltárban kapott helyet, ahonnan Lőcsére szállították. 1990-ben aztán a kassai Területi Levéltár kapta meg. A 18 doboznyi, 8182 darabos anyagot a közelmúltban dolgozta fel Farkas Andrea. Az 1661-1890 közötti időszakban keletkezett okmányok között közigazgatási, számadási, hitbizományi, a bélyi-csörgői-pácini uradalmakra vonatkozó iratok és levelezések vannak.

20 A 'Sennyeyek okmánytárának értékét növelte, hogy a velük házassági kapcsolatba került nemesi családok, az egykori jogelődök, valamint az ország történetében kisebbnagyobb szerepet játszó személyek iratai, levelei is helyet kaptak benne. A megőrzött anyag túlnyomó része a birtok változásokkal foglalkozik. Ezen kívül szép magyar nyelven írt végrendeletek, osztálylevelek, menyasszonyi hozományok, hagyatékok, ingó és ingatlan jószágok leltárai is gazdagítják. A Tarkányi, Vékey, Pachot, Palugyay, Balassa, Rozsályi-Kun, Dobszay, Alaghy, Széchy, Széchenyi, Károlyi, Andrássy, Eszterházy, Barkóczy, Szentiványi, Inkey, Dőry, Bemer, Pribék, Révay, Mailáth, Nádasdy és más, tekintélyes nemesi famíliák különféle dokumentumát megtalálhatjuk közöttük a 'Sennyeyéken kívül. Értékesek a Báthory család fejedelmi tisztséget betöltő tagjaitól, a Habsburg-ház I. Rudolftól kezdődő, IV. Károllyal záródó uralkodóitól, Bocskai Istvántól, Pázmány Pétertől, Balassa Bálinttól, Naprágyi Demetertől, Rákóczi Zsigmondtól, I. és II. Györgytől, I. és II. Rákóczi Ferenctől, feleségeiktől, Batthyány Kristóftól, Ádámtól, Széchy Istvántól, Györgytől, Széchenyi Ferenctől, Istvántól, Kossuth Lajostól, Eszterházy Páltól, a murányi Vénusztól: Széchy Máriától, Koháry Istvántól, Bercsényi Miklóstól, Deák Ferenctől, Bethlen Gábortól, Károlyi Zsuzsannától, Brandenburgi Katalintól és még sok más, korabeli híres embertől, erdélyi vajdáktól, török basáktól származó levelek. Megőrizték a családtagok közötti levelezés anyagát, amelyben szintén érdekes információk rejlenek. A felsoroltak között van például Balassa Bálint reneszánsz költőnkre vonatkozó több olyan értesülés, amelyet az irodalomtörténészek nem ismertek. A levéltár időrendben legelső darabja IV. Béla 1245-ös okiratának XV. századi másolata, amelyet az egri káptalan adott ki. A bodrogközi Véke adásvételéről szól. A 'Sennyey család okmányaiból rekonstruálni lehet az adott vidék földrajzi, domborzati, gazdasági, kulturális, népmozgalmi korabeli viszonyait és történelmi eseményeit. A polgári peres irataik, a különféle összeírásaik megtalálhatók a Magyar Országos Levéltárban, a sátoraljaújhelyi Zempléni Levéltárban, az Erdélyi Múzeum Levéltárában, a kassai Állami Területi Levéltárban és a szombathelyi Megyei Levéltárban. A család címerei A családi címer első változata 'Sennyey Sándor 1590-ben keltezett levelének viaszpecsét lenyomatán látható. Kerek talpú pajzson leveles koronából kinövő szarvast ábrázol. I. Rudolf 1606-os oklevelén van a bárói címer. A kék pajzson széttárt szárnyú fekete sas lebeg. A pajzs fölött lovagi sisakra helyezett, leveles koronából szarvas emelkedik ki. A takaró ezüst és kék színű. A Mária Terézia adományozta 1767-es grófi címeren az eddig leírt szimbólumok kibővítve megtalálhatók. Az arany csúcsos pajzson a fekete sas piros gyöngyöt tart csőrében. A pajzson ékkövekkel díszített, kilencágú grófi korona. Fölötte három lovagi sisak. A középsőn áll a növekvő szarvas. Két szélén kivont kardot Farkas Andrea (Kassa) közlése. 300