A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

Az uradalom állatállománya 1759. január l-jén: ló 116, szarvasmarha 61, sertés 185, amelyet Pácinban tartanak. A szentesi kismajorban 92 kecske és 4 juh van. A már említett takarmánynövényeken kívül 98 öl szénát tudnak a majorsági kaszálókon összegyűjteni táplálásukra. A lovak közül többet eladnak, elajándékoznak, 'Sennyey Imre is visz magával a katonasághoz. A szarvasmarhák közül nyolcat ad el az udvarbíró a kisvárdai vásáron. A sertéseket meghizlalják, levágják, eladják. A szalonnát, sódart megfüstölik és aratáskor ezzel etetik a munkásokat, akiknek frisshús-ellátását kecskevágásból biztosítják. A tehéntejből vajat és túrót, a kecsketejből túrót és sajtot készítenek. Az uradalom borkészletét a szentesi udvarház pincéiben tartják. Aszú, ürmös, óbor, újbor egyaránt található közöttük. Tállyáról, Tolcsváról, Szerednyéről, Bariból, Nagykövesdről származnak. A 255 hordó a család pénzbeni bevételének alapvető fundamentuma. A világításhoz szükséges faggyút az újhelyi és tarkányi mészárszéken veszik meg. A gyertyát Osváról hozzák, akárcsak a ruházkodáshoz és gazdasági eszközökhöz szükséges durvavásznat. A finomabb gyolcsvászon beszerzési helye Finta. Az éves pénzbeli bevétel 4350 Ft 16 dénár. Ennek 42%-a a borértékesítésből, 22%-a a sertések, 8%-a szarvasmarha, 2%-a ló, 6%-a rozs, ismét 6% gyümölcsök eladásából és 4% révvámból származik. A kiadás 3579 Ft 18 dénár, amelynek 10%-át 'Sennyey Imre hadbaszállására, 10%-át a hegyaljai szőlők megmunkálására, 10%-át fenntartásra, építésre, 8%-át a cselédség fizetésére, 7%-át élvezeti cikkek vásárlására, 6%-át ruházkodásra, 5%-át ifj. 'Sennyey Imre taníttatására, 2%-át ingatlan megszerzésére, 25%-át a gazdálkodás folyamatos szükségleteire fordítják. A megtakarítás 17%." Fontos állomása a családi birtok történetének 'Sennyey János 1819-es végrendelete, amely 1885-ig marad érvényben. Ez az okmány egyben az alapító irata a 'Sennyeyek hitbizományának. Tíz pontba foglalva sorolja fel a kijelölt örökös jogait és az idetartozó, soha el nem idegeníthető ingó és ingatlan vagyonrészeket. Az 1687. évi IX. törvénycikk értelmében a királyi jóváhagyás után a családi hitbizomány sorsát a megye vezetésének kell felügyelni. Zemplén megye közgyűlése 'Sennyey János 1820. január 7-i elhunyta után küldi ki bizottságait, hogy számba vegyék összes ingó és ingatlan javakat. Az 1820. április 6-án felterjesztett leltár a következő helységekben lévő vagyont tartalmazza: Bély, Bodrogszentes, Dámóc, Dobra, Karcsa, Karos, Láca, Nagytárkany, Pacin, Révleányvár, Sárkánypuszta, Szélföldpuszta. A bélyi kastélyt, a közvetlenül mellette lévő építményeket a bennük lévő ingóságokkal együtt 49 983 Rajnai forint értékűre becsülik. A bélyi majorhoz tartozó sertésól, kondásház és kút 236 Rf, ménesól 110, csűr 557, szénapajta 60, majorház 70, majoról 50, csikóól 40, vadasház 60, a vadaskerti tengerikas 20, sertésól 12, vadaskert kerítése 120, az eresz 20, a gazdaaszszony háza a melléképületekkel 300. Zöldág Csapszék kúttal és pincével 120, Üvegház 800, Pálinkafőző ház 1200, kert 1000 Rajnai forint. A környező településeken a következő épületeket veszik számba: Tárkányban a mészárszék és alatta a pince 62 Rf, az asztalos háza 54 Rf. Leányváron a révbéli kocsma és a hozzá tartozó szekérállás 200 Rf. Dámóc határában a Betekincs kocsma és állás 120 Rf. Perbenyiki kocsma és állás 300. Dobrai kocsma 233 Rf. Karosban az ispán háza 100, az akol 50, Patakon egy szőlő 500 Rf. 1821-ben még a következő ingatlanokkal egészítik ki a listát: Bélyben a tiszttartó előtti hosszú házak 40 Rf, a szárazmalom 40, kovácsműhely 85, Katrincsákék háza 10, a cselédek háza 40, az oskolaház 28, Marczi család telkén lévő ház, alatta pince 40 Rft. Dobrán a molnár háza 30, a malom 60 Rft. Lácán a malom és a kocsma 120 Rft, a csi11 ZL. 1008/d. Loc. 45. no. 180. 295