A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Siska József: ALTA NON ALTE (A ‘Sennyey család históriája)

1 ^^k , •K W> jj^K ~V3Í •^ /-í jfpSJfe^ p^i -"^1 ÍM sf^» *\ pit*?^ ^/_^^^^JB » V fi ^jSl ^£^^^M "*\» JE- '%. Ófehértón. Leányai közül Antónia Mailáth Józseffel köt házasságot és a ráeső családi örökségből Perbenyik székhellyel megalapítják a bodrogközi Mailáth-domíniumot. 'Sennyey Ferenc László nevű fia szintén Mária Terézia háborúiban szerez hadi érdemeket és ezredesi rangot. A leromlott állagú nagytárkányi kastély helyett a szomszédos Bély egy kies magaslatán építtet 1780-8l-ben új rezidenciát, amely már nagyon rossz állapotban, de még napjainkban is áll. Legidősebb leánya, Annamária püspöki engedéllyel köt házasságot harmad-unokatestvérével, 'Sennyey Antal legidősebb fiával, Jánossal. 'Sennyey János császári és királyi kamarás okosan gazdálkodó, takarékos emberként nagy vagyont gyűjt össze, amelyből elődeihez viszonyítva is sokat áldoz környezete szociális és kulturális ügyeire. Az 1819-ben elkészíttetett végrendeletében, utód hiányában hitbizományi formában hagyja testvéreire, Antalra és Józsefre birtokát. Antal (Zsennye, 1754-Zsennye, 1822) még 1820-ban Károly nevű fia javára lemond a zempléni örökségről. Károly (1787-1841) feleségével, Nádasdy Erzsébettel együtt Bélybe költözik. 1822-ben megosztozik unokatestvéreivel, Istvánnal és Jánossal a zempléni uradalmakon. Szétválik a család bélyi és pácini ágra. Károly gyermekei közül Pál (Buda, 1824-Battyán, 1888) tesz szert országos ismertségre. A Kassán végzett jogi tanulmányok után 1841-től Zemplén megye tiszteletbeli aljegyzője, majd főjegyzője. 1846-tól titkár az udvari kancellárián, királyi kamarás. Az 1847/48-as országgyűlésen Zemplén első követe, majd 1848 októberében visszamegy bélyi birtokára. 1853-ban választják meg a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tagjává. 1860-tól a királyi helytartótanács elnöke. 1865-től főtárnokmester és a helytartótanács elnöke. A kiegyezést követően elzárkózik a közélettől. Tisza István 1878-as bukása után kormányalakításra kap megbízást, amely kudarccal végződik. 1884-ben a pozsonyiak választják meg képviselőjükké. 1885-től a főrendiház elnöke és országbíró. A Bodrogközi Tiszaszabályozó Társaság elnökeként veszi ki részét szűkebb hazája, a Bodrogköz ár- és vízmentesítéséből, a Sátoraljaújhely és Csap közötti vasútvonal felépíttetéséből. Felesége, Fiáth Mária (1847-Bély, 1940) három gyermekkel ajándékozza meg: Béla (Bécs, 1865-Bély,1939), Mária, Széchenyi Ernőné (Buda, 18671945) és Géza (Bély, 1870-Baden bei Wien, 1934), akiket IV. Károly a megkoronázásakor grófi rangra emel. A bélyi uradalmat Béla örökli. Felesége: Nádasdy Júlia.

1 Gyermekei: Pál (Bély, 1891-Szovjetunió, fogság, 1945), Ilona, Fiáth Ádámné (Bély, 1892Budapest, 1971), Mária, Meszleny Pálné (Bély, 1894-Kisvelence, 1949), Ferenc (Bély, /. kép. 'Sennyey Pál, 1880-as évek (Dőry Andor családi gyűjteményéből) (A fotómásolatokat Kulcsár Géza készítette) 1 Nyomárkay J., 1819. 259-363.; Nagy /., 1863. X. 142-150.; Lojda J., Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (AZT) 1897/5.; Veress E., 1915. 285