A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Sós István: A regéci vár tisztviselői és lakóinak élete a 17. század első felében

korábbi adomány címén, új tulajdonát 1635 nyarán vehette birtokába. Végleges adományát 1642. július 18-án kapta meg az uradalomra.

21 Eszterházy új szerzeményét a dunántúli uradalmai mintájára pontos kimutatásokkal és személyét képviselő prefektusaival vette szoros irányítás alá. Személyesen is felkereste a várat, amikor Getz generálissal Rákóczi ellen 1635 őszén megindult ellentámadása után, Szerencsen épített ki hídfőállást. Innen indította katonáit Borsi ellen, majd Regéc várába indult, hogy azt Getznek megmutassa. Ott régi szolgája, Eörsy Zsigmond fogadta, s a várat továbbra is az ő irányítása alatt hagyta. Eszterházy a Szerencsen maradottaknak innen írta elhíresült biztató levelét, hogy azok ne féljenek, ha Rákóczi emberei a várra támadnának „a bágyadt legyekre, darázsokat fog küldenr. Ezt a levelet a fejedelem emberei elfogták.

22 A tanulmány elkészítéséhez a legtöbb forrást az Eszterházy család hercegi ágának levéltárában találtam. A regéci uradalomról fennmaradt iratok a család levéltárának törzsanyagában kaptak helyet. (MOL P 108 Rep. 34.) Az iratok döntő része a birtoklás időszakában keletkezett, de az Alaghy család birtoklására vonatkozó forrásokat is nagy számban tartalmaz. A vár átvétele 1635-ben A kamarai tisztviselők már 1634 őszén megkezdték a birtok felmérését. Az összeírásokat készítő szakemberek ekkor még több helyen erős ellenállással találkoztak, főleg a másik igénylő, Rákóczi György részéről. Duka István kamarai inventálót 1634 november 11-én Mádon, a helyi bírák esküje alatt lepte meg egy kisebb csapat lovas. A lovasok ekkor szekerekkel betörték a forrásszöveg szerint nehezen értelmezhető „váras kapu"-t, s azon belülre Dukát nem engedték, ők maguk pedig lefoglaltak mindent, amit ott találtak. Nem tudni, hogy a regéci vár, vagy Mád mezőváros kapujáról volt-e szó, az biztos, hogy a várba ekkor nem sikerült bejutnia. Tállya, Fony, Vilmány és Horváti inventáriumát ellenben elkészítette, tehát az átvétel, ha akadályokba is ütközött, de elkezdődött.

23 Ennek végeredménye lett az uradalom első ismert urbáriuma, mely 1635 januárja körül keletkezett.

24 Eszterházy a birtokot a kamarától, 1635 júniusától vehette kézhez. Még előtte írta feleségének: „En mégis itt vagyok Bicsén. Tegnapelőtt bocsátani el Szentiványi uramot Regécznek elfoglalására, kiben eljövetelem után is meg nem írhatom a mennyi akadékim voltának. De talán így leszen állandóbb hogy sem ha könnyen jutottunk volna hozzája." Az átvétel körülményeinek fontos dokumentuma Aszalay István nádori titkár egyik Eszterházy Miklósnak címzett relatiója.

26 Aszalay az említett Szentiványi Mihálylyal Eperjesen találkozva, 1635. július 3-án érkezett a birtokra, bizonyos Gyöngyössy Pál kíséretében, s a várba még ezen a napon felmentek, ahol is az átvétel megtörtént. Szentiványi ugyan már egy hónappal korábban elindult a birtokra, s egy jelentést is küldött Eszterházynak az uradalom állapotáról, a vár átvételére azonban csak Aszalay meg20 Ekkor már nem tartozott az uradalomhoz a korábbi Alaghy-birtokok számos települése, többek között a pácini kastély és Vizsoly falu, ezeket a kamara új tulajdonosoknak adta. 21 P 108 Rep. 34. Fasc. E. Nro. 158. 22

Szalárdi, 1980.227-228. 23 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 65. 24 P 108. Rep. 34. Fasc. D. Nro. 121. 25 Merényi Lajos: Eszterházy Miklós újabb levelei Nyári Krisztinához. TT 1901. 504. 26 P 108 Rep. 34. Fasc. C. Nro. 82. 230