A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Perényi Imre és István sírköve a stílusjegyek és a mesteri kivitelezés alapján ugyanazon kőfaragó munkája lehet. Perényi Imre idősebb fiának Jánosnak, sírköve a terebesi római katolikus templom északi szentélyfalában áll, ami azt bizonyítja, hogy az idősebb fivér az 1387 óta Perényi-tulajdonban lévő Terebes ura volt, még Csorbakő várát az ifjabb István irányította haláláig. Ő apjához hasonlóan itt rendezte be székhelyét, s szintén Újházban temetkezett. A csorbakői vár későbbi pusztulása miatt a Perényiek művészetpártolói tevékenységét itt, a kolostorban tudjuk lemérni leginkább.

165 Újház. Bebek Imre idejében Bebek Imre székesfehérvári prépost pálosok iránti tiszteletét maga a pálos rend történetírója, Gyöngyösi Gergely jegyezte fel Krónikájában: „Csoda, mely ugyanazon alkalommal történt." [1522. Pünkösd másnapja, mely Orbán pápa ünnepére esett.] „Nagyságos Bebek Imre nevű, jó szándékú ifjút mindenki szerette az egész királyi udvarban. Később fehérvári prépostként akkora fogfájással és nagy szorongással kínlódott Budán, hogy még pihenni sem tudott, és a gyógyszerek sem segítettek rajta. Meghallotta, hogy a következő nap a remete testvérek a kolostorból Budára fognak érkezni Remete Szent Pál fejéért. Rögtön fogadalmat tett, hogy a körmenetben a testvéreket a szent ereklyével egészen a kolostorig kíséri. Ezt buzgón meg is tette, mert egyszerű ruhában, födetlen fővel és gyalog, gyertyával a kezében nagy áhítattal a szent ereklye után ment, és ettől kezdve minden gyötrődése, fogának fájdalma megszűnt. Istennek és Remete Szent Pálnak hálát adott, és mindenkinek, akinek csak tudta elmondta a vele történt esetet. Mi ezt a saját szemünkkel láttuk."

166 Csorbakővel együtt a nyárádi Újház kolostor is a Bebek család tulajdonába került, akik a Perényiekhez hasonlóan nagy becsben tartották azt. Bebek Imre röviddel a vár megszerzése után, 1541. év Szent Adalbert mártír ünnepe utáni hatodik napon (április 25.) végrendelkezett. A pálosok iránti tisztelete ebből is kitűnik. Bár a dokumentum eredetije nem maradt fenn, egy 1555ös Nagyszombaton készült átirata alapján ismerjük tartalmát, mely szerint: „In claustro Újház tumulari." Továbbá: „Item ad claustrum Wyhaz" 25 Ft-ot, 1 vágó ökröt, 1 hordó bort, s 25 aranyat hagyományoz juhok vásárlására. A végrendelkezésnél többek között jelen volt: „fratre Petro prioré de Whas, Paulo predicatore de eadem Vhas".

167 Mindebből az is világosan látszik, hogy Csorbakő várát a hozzá tartozó Újház kolostorral együtt Bebek Imre is székhelyének tekintette. Az 1544-es és az 1546-os dézsmajegyzék szerint Kurityán továbbra is az újházi pálosok birtokában volt. Ezek az utolsó adataink a nyárádi kolostor életéről. Ezt követően az 1554. évi adólajstromban már mint a szendrői járáshoz tartozó birtokot említették, amit a füleki pasa felégetett. Minden bizonnyal a török támadás hatására ekkor néptelenedett el a kolostor, amely birtokait rövid ideig a gombaszögi rendház igazgatta. 1701-ben pedig Kurityán már a diósgyőri pálosok birtokaként szerepelt.

168 165 Féld l-Cabello, J., 1980. 38. 166 Gyöngyösi G., 1998. 172. 167 Czeglédy L, 1986-1987. 215. ül. NRA 521/25. (Újház kolostorában temessék el. ... Hasonlóképpen az Újház kolostornak [adományozta a fenti javakat]. ... [a végrendelkezésnél jelen volt:] Péter testvér újházi prior, Pál prédikátor ugyanazon Újházból). 168 Czeglédy /., 1986-1987. 216. 221