A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Bebek Ferencet, hogy az utána maradó készpénzből és ezüstneműekből fizessen ki Perényinek 3000 forintot. Tehát megállapítható, hogy Csorbakő, uradalma egy részével együtt 1541. legelején átkerült a Pelsőczi Bebek család birtokába, ahol azt Bebek Imre kezelte. A csorbakői uradalom gazdasági viszonyai a 16. század közepén Érdemes röviden megvizsgálnunk, milyen is volt ez az uradalom a tulajdonosvál­tás időszakában. A kérdés megválaszolására az 1549-es adóösszeírásokat tekintettem át, amelyben Csorbakő korábbi birtokaiból (Szuhogy, Ormos, Nyárád, Kelecsény, Alsó- és Felső-Telekes, Ernőd, Adolman, Kisfalud, Nagycsécs, Kékes és Polgár) csak Szuhogy, Nyárád és Kelecsény szerepel, mint a Bebek család tulajdona. Ernőd azonban továbbra is Perényi-birtok maradt. 110 Szuhogyon 5 portát és 6 zsellért írtak össze, 111 Nyaradon 8 portát, 10 zsellért," 2 Kelecsényben pedig 4 portát, 2 zsellért és 1 új telepítésű jobbá­gyot." 3 Borsod vármegye 176 településének átlaga ekkor: 8,94 porta, 7,22 zsellér és 0,60 új telepítésű jobbágy volt településenként. Ezek szerint az összeírt Bebek-birtokokból Szuhogy az átlag alatt volt, Nyárád viszont a porták számát tekintve majdnem átlagos, a zsellérek száma viszont jóval az átlagon felül volt. Kelecsény azonban még a szuhogyi szintet sem érte el, de ugyanakkor megjegyzendő, hogy a Bebekek idehoztak egy új telepes jobbágyot, ami a falu értékét növelte. Csorbakő a Bebek család tulajdonában A csorbakői vár és a 16. századi főúri pénzhamisítás kapcsolata Csorbakő a Bebekek tulajdonában 1541-ben tehát már a Pelsőczi Bebek család bírta Csorbakő várát és uradalmát. A vár rövid, mindössze 13 éves birtoklása alatt az írott emlékek nem emlékeznek meg a Bebek Csorbakőről. A források némasága természetszerűleg utalhat a vár leghírhedtebb időszakára, a pénzhamisítás éveire. Bebek Imre itteni birtoklása tehát egyben a csorbakői vár pénzhamisításának korszaka is. A szuhogy-csorbakői vár területén feltárt hamisító műhely egy érdekes gazdaság­történeti kérdésre hívhatja fel figyelmünket. A vár történeti előzményeit ismerve jól elhelyezhetjük a 16. század hamisítási hullámában. Azonban a csorbakői illegális verde ismertetése előtt érdemes megvizsgálni a korszak pénzügyi-gazdasági hátterét, illetve az ebben jelentékeny szerepet játszó főúri hamisítóműhelyeket. Politikai válság, gazdasági válság Az 1510-es évek elején egy kisebb európai gazdasági válságról beszélhetünk, amely egyik kiváltó oka az újvilági nemesfém okozta árforradalom, a másik pedig a török fokozott előretörése volt. Ugyanekkor Magyarországon belső gazdasági problémák is nehezítették a helyzetet. Ezen válságos időszakban fogadta el az 152l-es országgyűlés 110 Maksay R, 1990. 261. és 263. 111 MaksayF., 1990.267. 1,2 Uo., 265 113 Uo., 263. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom