A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

Simonnak Peren-i János kiszabadítása érdekében. Peren-i János azonban kiszabadítása után bosszút forralt fogságáért és más méltánytalanságokért Palocz-i Simon ellen és következetesen kezdte pusztítani Paloczi Simon birtokait és javait, amelyek közül egyeseket, mint pl. Pathak városát és az ottani klastromból csinált erődítményt még most is elfoglalva tartja, s így az ellenségeskedés köztük egészen a mostani országgyűlésig tartott. Mivel az országgyűlés éppen az általános béke helyreállítása céljából jött össze, azért egyesek sokat fáradtak a két ellenfél megbékítésén. Végre mindketten: Palocz-i Simon és Peren-i János is megjelentek az országgyűlés előtt és bejelentették, hogy békére lépnek oly módon Peren-i János a nevezett Palocz-i Simont, azonkívül ... összes familiárisait minden, ellene és emberei ellen elkövetett erőszakos tényért, magát a fogságot is beleszámítva nyugtatta. Éppúgy nyugtatta Palocz-i Simon Peren-i Jánost és összes embereit minden, ellene és övéi ellen elkövetett jogtalanság felett. Azonkívül Palocz-i Simon megígérte, hogy a még mindig kezesekül nála lévő Peren-i János fiát: Istvánt és leányát: Ilonát, azonkívül Saagh-i Bálás fiát: Jánost Szentháromság vasárnap nyolcadáig [május 30.] kibocsátja a kezességből és ugyanarra az időre Chorbakew várát is visszaadja összes tartozékaival együtt Peren-i János kezeihez és ugyancsak Szentháromság vasárnap nyolcadáig Palocz-i Lászlónak is visszaadja Dédes várát, az Aynachkew várában és Sayozenthpeter és Peterwasara városokban és a hozzájuk tartozó falvakban Palocz-i Lászlót illető birtokrészekkel együtt. A kezeseket kiszabadulásukkor felmenti minden kötelezettségük alól. Ugyanarra az időre Peren-i János is visszaadja Palocz-i Simonnak Pathak városát a benne emelt erődítménnyel és minden benne lévő hadifelszereléssel együtt, ... Ha pedig az egyik vagy a másik fél familiárisai támasztanának az elszenvedett veszteségekért bármilyen igényt, vagy azoknak a hozzátartozói, akik a harcban életüket vesztették, mindegyik fél a sajátjából köteles kárpótolni és az ellenfeleket ezek miatt nyugtatni. Mindezek megtartására mindketten megesküdtek és becsületszavukat adták."

86 Ha az egyik fél megszegi a mondottakat, akkor az örök hűtlenség bűnébe esik és összes jószága a másik félre száll - szólt a decretum véghatározata. A királyi lovászmester és tárnokmester közötti háborúskodásban tehát fontos szerepet töltött be Csorbakő vára, amelyet mint láthattuk még le is foglalta Palóci Simon biztosítékként. Habár a decretum kimondja a harcok beszüntetését, ezzel a konfliktus még nem oldódott meg teljesen. Épp Csorbakő és uradalma az, hol az újabb viták ismét kibontakoztak a főurak között. A pesti országgyűlés decretumán a tinta még alig száradt meg, mikor Perényi János panasszal lépett fel Palóci Simon ellenében egy eleddig kiadatlan oklevélben: „Prelati barones et proceres ac nobiles regni Hungarie universi honorabili conventui / ecclesie Sancte Crucis de Lelez, salutem et honoris incrementum. In persona magnifici / Johannis de Peren magistri tavarnicorum regalium nobis exponitur querulose, Quomodo / circa festum Sacratissimi Corporis Christi proxime preteriti magnificus Simon / de Palocz missis et destinatis Nicolao de Abafalwa ac Vincencio dicto Soldus / de Rwnya pridem castellanis castri Cherbakw vocati familiaribus suis ad possessiones / ipsius exponentis Zanhod, Ormos, et utriasque Thelekes vocatas in comitatu Borsodiensi / existentes habitas universas res et quelibet bona scilicet et pecudes et pecora iobagionum / et populorum in eisdem possessionibus conmorantium protunc ibi repertas et inventa auferri, deportari / et depelli fecisset indebite et minus iuste potentia mediante in preíudicium prefati exponentis / et dampnum valdemagnum; super quo vestram honorabilitatem presentibus requirimus, quatenus unum / mittatis hominem pro testimonio fidedignum, quo presente Georgius vei Johannes Thekes / de MOLDL 13846. Regeszta: http://www.arcanum.hu/mol/ 190