A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

zsinat, illetve Zsigmond európai diplomáciai körútja, amelyen Perényi Imre is részt vett. Perényi Imrének gyakorta hosszabb-rövidebb időre el kellett hagynia csorbakői székhelyét, hiszen 1405-től haláláig a titkos kancellári címet töltötte be. Luxemburgi Zsigmond kormányzati reformjának eredményeként két uralkodói pecsétet használt, és ennek megfelelően két kancellárja is volt. A főkancellár tartotta magánál az országnagyok és a király nagypecsétjét (sigillum maius), amely a kormányzati hétköznapi ügyek intézésére szolgált. A király személyes akaratát a másik, titkos vagy kispecsét (sigillum secretum) érvényesítette. Ezt a király mindig magánál tartotta, még külföldön is és a titkos kancellár volt felelős érte. Mivel a titkos kancellárnak, jelen esetben Perényi Imrének állandóan felelnie kellett a kispecsétért, így igen gyakran a király mellett tartózkodott. Csorbakői uradalmát ezalatt, mint láthattuk várnagyai irányították. Perényi távollétét az is bizonyítja, hogy uradalmában jóformán nem említik meg nevét az oklevelek. Valószínűleg csak pihenés céljaira érkezhetett haza a várúr néhanapján. Törődni azonban még a távoli Konstanz városából is törődött kedves csorbakői birtokával. 1414 novemberében nyílt meg a konstanzi zsinat, amit Zsigmond hívott össze az egyházszakadás felszámolására. A gyűlés gyakorlatilag 1418. április 19-ig szakadatlan ülésezett, ahol Zsigmond elnökölt.

76 A király mellett pedig ott volt Perényi Imre titkos kancellár is, hiszen a kispecsét felelőseként ott kellett lennie, valamint (korábban láthattuk) gyakorlott diplomataként szerepelt ő is. Perényi az 1417. év végén az egyhangúlag megválasztott V. Márton pápát már 1418. márciusában felkereste, hogy a Csorbakö vára közelében alapított Újház kolostorának búcsúengedélyt nyerjen. Életében minden bizonnyal ez volt utolsó tette birtokáért, ugyanis még a nyár elején meghalt. Holttestét azonban az általa alapított és gyarapított csorbakői uradalom pálos kolostorában temették el. (L. az Újház pálos kolostora című fejezetben.) Perényi István és János Perényi Imre két fia közül az idősebb János örökölte a terebesi központ mellett Füzért, amit unokatestvérével, Perényi Miklóssal közösen bírtak. Imre kisebbik fia, István örökölte Csorbakőt, amely továbbra is megőrizte központi jellegét. Azonban a két testvér minden jószágát valószínűleg közösen irányította. A két fiú a királyi udvarban nevelkedhetett, bár erről pontos adataink nincsenek, de ők már lényegesen többet tartózkodtak birtokaikon. 1418-ban apjuk emlékére földet szereztek és adományoztak az újházi pálos szerzeteseknek. Az ezt követő tízesztendős időszakról kevés információnk van, majd egyszeriben megnő az oklevelek száma, amikor az unokatestvér, Perényi Miklós 1429-ben meghalt. Perényi János nagy birtokgyüjtögető volt, aki már a húszas években is új földeket csatolt Füzérhez, ekkor került hozzá Patak is. Perényi János és István, hogy tovább gyarapítsák birtokaikat: „A szepesi káptalan előtt megjelentek személyesen az egyik részről Perényi néhai Péter fia: néhai Imre titkos kancellár fiai: János és István (nobiles) kik egymásnak testvérei, a másikról Perényi néhai Péter (magn.) székely ispán fiai: János és Miklós, Miklós terhét kiskorúsága miatt a székely ispán fia János magára vette, ha Miklós az alább írtakat idővel megtartani nem akarná, és élőszóban bevallást tettek. A legőszintébb szeretet buzgó kötelékét támogatva a köztük fennálló természetes és rokoni kapcsolatot megfontolván magukért és örököseikért váraik összes tartozékairól, birtokairól, oppidumairól, falvairól, vámjairól és más MályuszE., 1984.77-78. 187