A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szentesi Edina: A Borsod-Miskolczi Múzeum és az ősemberkutatás kapcsolata 1914-ig

4 A BORSOD-MISKOLCZI MÚZEUM ÉS AZ ŐSEMBERKUTATÁS KAPCSOLATA 1914-IG SZENTESI EDINA „ Van az idők folyamában egy határ, a melyen túl, mint a tejút álló csillagainak pályája összekáprázik szemeink előtt, úgy itt is eltéved a kutató, búvár a végtelen meszszeségben. Naponként új és új emlékeket hoz napvilágra az eke, a munkás kapája vagy a véletlen, a melyek mindannyian emberek, nemzedékek culturájáról beszélnek, anélkül, hogy midőn kézműveikkel, fegyvereikkel életmódjukat ismernünk engedik, csak a legtávolabbról is sejthetnők kilétöket és az időt, a melyben határainkat hazájoknak ismerték. E korszakot, a melyre már a mondák derengő fénye sem vet többé világot, „őskornak" nevezte el a tudomány, a melynek időhatára mai időszámításunk kezdetét némelyek szerint ezredévekkel előzte volna meg. " Szendrei János

1 Bevezetés Az ember eredetének kérdése már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztatta az embereket, legfőképpen a korabeli tudósokat, de az őstörténet tudománnyá válásához és hivatalos elismeréséhez hosszú út vezetett véletlen felfedezéseken és tudományos csatározásokon át. Nyugat-Európában már a 19. század második felétől elfogadták a diluviális (jégkori) ember létét, és főleg Franciaországban, Angliában, illetve Németországban nagy gondot fordítottak az ősemberek nyomainak kutatására és rendszerezésére. Magyarországon is élénk vita folyt arról, élt-e hazánk területén is a diluviális ember, de a vezető geológusok ennek lehetőségét elvetették. Az ő szemléletük erősen rányomta bélyegét a kor tudományos gondolkodására. Szendrei János is megállapítja Miskolc monográfiájában, hogy Borsod megye területén nincs nyoma a paleolit korszaknak,

2 mert abban az időben egész területét tenger borította, amelyből csak a Tokaji-hegy tüzet és lávát kilövellő vulkánja, valamint az Avas és a Bükk látszott ki, melynek szikláin óriási kígyó- és halszerű állatok heverésztek. Viszont elképzelte és leírta azt is, hogy az Avas tetején a babérfa, pálma-jegenye és 1 Szendrei J., 1886.301. 2 Szendrei J., 1886.305. 17