A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

kötő út is, hiszen ebből ágazik ki az a várba vezető középkori mélyút, amelynek terepi nyomai ma is láthatóak. A II. katonai felmérésen már olvasható „Czirbaköhegy" neve, sőt a lelkiismeretes térképész jelölte a várromokat is (5. kép). Ugyanitt már szerepel a vártól északra a ma is hasznosított kicsi szántóföld. Valószínűleg ez a kis szántó a korábbi időkben is megvolt, csak az I. felmérésen a térkép adottságai miatt nem tudták ábrázolni. A falutól távol eső, erdő közepén fekvő müveit terület még akkor keletkezhetett, amíg közvetlen szomszédságában emberek éltek, hiszen, ha itt nem felügyelték volna, akkor illetéktelenek bármikor learathatták volna termését. Feltételezhető, hogy ekkor a vár földje lehetett, amit a későbbiekben sem akartak veszni hagyni, hanem a vár pusztulása után is tovább gondozták. A III. katonai felmérés már meg is nevezi a „Cerbakö Ruine"-t, azaz a csorbakői romot, sőt ugyanitt ábrázolja a Pesty Frigyes által is említett tavat és gátját (6. kép). Mint látható az erdőterület lényegesen nem csökkent, kivéve a vártól keletre, ahol gyümölcsösöket telepítettek. Összefoglalva, megállapítható, hogy Csorbakő környezete a középkor folyamán is sűrű tölgyerdővel fedett vidék volt, hasonlóan a 18., 19., sőt a 20. századhoz, de a várhegy megtörhette az erdőt. A vár alatt szántóterület, valamint egy kis tó helyezkedett el. A környék úthálózata viszonylag sűrű volt és ragaszkodott a középkori utak nyomvonalához. Ezek a domborzati viszonyok miatt mind a mai napig változatlanok. Szuhogy korai birtoklása és birtokosainak története Csorbakő alatt fekvő Szuhogy település korai, 13. századi birtoklását és a rá közvetve vonatkozó adatokat érdemesnek találtam megvizsgálni, hiszen a birtokos családok tagjai között országos jelentőségű személyiségeket találhatunk. Magáról a településről mindössze néhány oklevelet ismerünk, de jóval többet tudunk a Szuhogyon is birtokos családok életéről, így segítségükkel adatokat nyerhetünk a falu és a csorbakői vár 13-14. századi történetére. Az első birtokosok kutatását fontossá teszi az is, hogy közülük került ki az a Ládi Csorba Miklós, aki valószínűsíthetően első építője volt egy régészetileg is eleddig ismeretlen korai várnak. Detrik és örökösei Szuhogy első ismert birtokosa Synkfia Detrik, aki a később országos jelentőségű Balassa család őse volt. Detrikről tudjuk, hogy több nagyobb földterületet összegyűjtött fiaival Borsodban, Abaújban, Zemplénben, Gömörben, Nógrádban, Hontban, Árvában, Turócban, Trencsénben és Beregben. Ezek közül első és egyben törzsbirtokaik Borsod és Zemplén területén voltak: Ózd, Sajópüspöki, Regmec, illetve Vily, így tehát a család ősi központja ezen két megyénkbe helyezhető. Továbbá fontos megemlíteni, hogy első királyi birtokadományaikat is itt, ezen a vidéken szerezték.

22 Már a 13. században viselték bölényfej es címerüket, amely utalhat a család vadásznép származására,

2 hiszen mindkét említett ősi birtokuk erdőség volt. (A bölényfej a későbbiekben is a Balassák címerének központi elemét alkotta.)

24 -ZolnayL, 1985.84-85. ^ZolnayL, 1985.86. 24 Nagyi., 1857. 116-118. 175