A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

hogy azokból következtethessünk a vár egykori szerkezetére." Ugyanitt rövid történeti összefoglalást is nyújtottak Csorbakőről. 2002 februárjában geodéziai felmérést végeztünk a várhegyen és előterében, amellyel tisztáztuk a vár mai állapotát (9. kép).

18 A részletes felmérésen az álló kőfalak mellett sáncként jelöltük a már földdel befedett, de feltételezhetően egykor itt állt falakat. Több helyiséget is sikerült azonosítani, melyek összevetése az 1935-ös felméréssel lehetőséget nyújtott a középkori vár alaprajzi rekonstrukciójához. A középkori táj rekonstrukciója A várat körülvevő középkori táj megrajzolása meglehetősen nehéz, hiszen a környezetről nem maradt fenn korabeli ábrázolás vagy írott forrás. Ezért, mint ilyen feladatoknál általában, elsődleges segítségünk a három katonai felmérés (4-6. kép), és az I. felméréshez készített vármegye-leírás.

19 Bár nem a középkori helyzetet mutatják, de időben ezek a legközelebbi forrásaink a középkorhoz, így a táj változásai sem lehetnek oly nagy mértékűek. Területünket ugyan nem érintették a 19. század nagy folyamszabályozásai, de mint hegyvidékre jellemző lehet az erdőterületek csökkenése. Az 1780-as évek folyamán készült I. katonai felmérés és leírás (a leírást végző tisztek nem voltak azonosak a térképezést végzőkkel) alapvetően erdős tájként mutatja be Szuhogy és Csorbakő környezetét. A I. katonai felmérés patakmedrekkel szabdalt összefüggő erdőt ábrázol Csorbakő körül (4. kép). A várhegyet bár vázlatosan mutatja, nem említi meg magát a várat, sőt, ez a leírásban sem olvasható. A térképen szereplő erdőségről a leírás alapján tudjuk, hogy: „A falu körül található tölgyerdő nagyon sürü, magas törzsű és csak az utakon lehet benne közlekedni."

20 A kora újkorban tehát jelentékeny erdő uralta a környéket, és feltételezhetjük, hogy ez hasonlóképp lehetett a középkorban is. A vidék erdőségeire további bizonyítékul szolgálhat egy 164l-es forrás, amelyben Szuhogy török adója szerepel.

21 Itt az egyéb összegek mellett 16 szekér fát szedett be a falu török birtokosa, amely tekintélyes mennyiség. Ennyi fát természetesen csak erdővidéken hajthattak be adóként. A forrás szerint ez a 16 szekér fa 16 forintot ért Egerben, tehát jelentős összeget. Ezek szerint a fa nemcsak sok volt, hanem jó minőségű is. A korábban említett katonai leírásból már tudjuk, hogy a falu körül „magastörzsű" tölgyerdő volt, így érthető is, miért ért 140 évvel korábban oly sokat a szuhogyi fa. Valószínűleg a várhegy romjai megtörhették az erdőt, hiszen ez így volt még a 20. században is, talán csak a térképészek voltak lusták ekkor felmenni oda és a későbbiekben is jó kilátóhelyként emlegetett Csorbakőt berajzolni a térképre. „Az innen kiinduló utak mind jók." A berajzolt kora újkori utakat a mai légifotóval összevetve észrevehetjük, hogy fedik egymást, azok a mai napig azonosak. Ennek magyarázata, hogy „A magaslatok Telekes irányában nagyon magasak és meredekek," hegyvidéken pedig ezen ok miatt az utak ritkán változnak. Az 1780-as évek útjai középkori eredetűek lehettek. Feltételezhetően szerepe volt a vár életében a tőle délre húzódó útnak, amelyből még ma is van egy leágazás Csorbakőre. Ugyanakkor fontos lehetett a Szuhogyot Telekessel össze17 Nováki Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 52. 18 A felmérést Molnár László és Hernádi Béla készítette, akik munkáját és segítségét ezúton is köszönöm. 19

Csorba Cs., 1990. 20 Csorba Cs., 1990.52. 21 Történelmi Tár, 1859. 113. 174