A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig

1. kép. Csorbakő helyzete Borsod vármegyében Valamivel értékesebb és hitelesebb adatot tartalmaz egy jósvafői (Borsod-AbaújZemplén megye) monda, amely megemlíti, hogy: „A Bebek családnak vára vót erre: Cserbakő vára. Itt Szőlősardótól valamerre, azon a részen, és bosszúból leromboltatták, mert a várúr ő egy pap vót, és megnősült, és kitagadta a család, és a várat felrobbantotta."

4 A romokról született egy más jellegű monda is, amelyben erődített kolostorként emlegetik azokat, ahol a hagyományok szerint fehér barátok, azaz a pálos szerzetesek éltek. Egy Dobódélen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) feljegyzett monda szerint: „... azt is azt mondták, hogy azért rombolták le, mert hát asszonyokat vittek maguknak. Aszondták, hogy fehér barátok vótak ottan. Oszt II. József leromboltatta."

5 A vár kutatástörténete A csorbakői romokat helyesen várként említi Fényes Elek 1851-ben Geográfiai szótárában. 1864-ben Pesty Frigyes pedig már a szendrői vár nyugati erődített őrhelyének mondja.

6 Ugyanakkor Pesty Frigyes volt mindeddig az egyetlen, aki feljegyezte a vár tövében található egykori tó nyomait és az azt tápláló Virágkút nevű forrást. A vár szerepel Kandra Kabos 187l-es „Régészeti és történeti levelek megyénkről" című munkájában. Gerecze Péter 1906-ban a Forster Gyula által szerkesztett „A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma" című kötetben szól röviden a várról. 1909-ben Borovszky 4 Magyar Z., 2001.236. 5 Uo., 236. 6 Pesty F., 1988.336. 166