A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)

Kővári Ivett–Szathmáry László: A továbbélés megítélése az Ároktő, Csík-gát lelőhelyen feltárt 5–9. századi csontvázleletek alapján

4. A 9. századi minta a két nemben eltérő kraniológiai stílusú. Az első két főkomponens alapján a férfiaknál olyan jellegű, és olyan alacsony diverzitású, mint amelyet a hun-germán korban tapasztalhattunk. A kora avar koritól viszont eltér. Emiatt a négy évszázadra vonatkozó folytonos továbbélés nem feltételezhető. A 9. századi minta jobban hasonlít a késő avar kori variánsok eloszlására, amely csak a 7-9. század közötti továbbélés jelentőségét hangsúlyozza (1. ábra). A nőknél pedig egy ettől nagyobb diverzitás mellett inkább csak a késő avar kori népességhez fűződő kapcsolatok lehettek jelentősek (2. ábra). A kiemelt főkomponensek értékeinek klaszterezése megerősíti ezt a fenti meglátást: a 9. századi férfiaknak a korábbi korszakokhoz fűződő asszociációi egyértelműbbek, mint azt a nőknél tapasztalhattuk. A nők inkább csak a késő avar kori elődeikhez hasonló kraniológiai variációkat reprezentálnak (3. és 4. ábra). A hun-germán korú felnőtt férfiak rekonstruált átlagos testmagassága 166,3 cm (N = 3). A nőknél ez az átlagos érték 155,8 cm (N = 5). Mindkét érték alacsonyabb az Éry (1998) által bemutatott hegykői népességénél. A korai és a késő avar kori mintát együtt értékelve a férfiaknál a rekonstruált testmagasság 168,0 cm (N = 61). A nőknél ugyanezen érték 157,1 cm (N = 49). Ezen értékek a Kárpát-medencében ismerteknek megfelelőek. Ároktő 9. századi néprészében az alacsony esetszám mellett határozható meg a testmagasság átlaga a férfiaknál 164,3 cm (N = 4), a nőknél 150,5 cm (N = 2). Mindkét érték alacsonyabb a hasonló korú frank-szláv népességekétől (vö. Éry 1998). Úgy tűnik tehát, hogy az ároktői népességnek van egy olyan kis része, amely az 5. századtól a kora avar korig továbbélt. A kora avar kori népességnek is van olyan vékony szelete, amely a késő avar korban is kimutatható. A 9. századi népesség karaktere igen diverz a késő avar kori továbbélés révén jobban értelmezhető, mint újabb néprészek betelepülésével. A továbbélés tehát a késő avar kor és a 9. század között lehetett a legnagyobb. Mértékét tekintve ezt követhette a hun-germán kor és a korai avar kor közötti reláció. A legjelentősebb népességtörténeti törést a vizsgált időszakokban a késő avar kori népességek megjelenése (670 körül) jelenthette. IRODALOM Acsádi György-Nemeskéri János 1970 History of Humán Life Span and Mortality. Akadémiai, Budapest Dear, R. E. 1959 Principal Component Missing Data Method for Multiple Régression Models. System Development Corporation, Technical Report, SP-86. Ery Kinga 1998 Length of Limb Bones and Stature in Ancient Populations in the Carpathian Basin. Humanbiol. Budapest., 26:8-87. Ery Kinga K.-Kralovánszky Alán-Neme s kér i János 1963 Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthrop. Közi., 7:41-90. 161