A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 42. (2003)
Ringer Árpád: Őskőkori kovabányászat és kovakő-feldolgozás a miskolci Avason
A bányaművelés jellegzetes hulladékaiként nagyszámú törmelékre és opáldarabra bukkantunk. Közülük két nagyméretű kvarcitkavics ütőkövet emeltünk ki. Ezek a kovabányászat megszokott szerszámai (10. kép). A kovapad DNy-i sarkában 1,8 m mélységig, tehát további 1,0 m-rel követhettük a kovapad szintje alá mélyített fejtést. Az ősember bizonyára egy, az előbbi alatt rejlő kovaréteget keresett, de miután a várt mélységben ilyenre nem talált, felhagyott a munkával. 9. kép. Levallois hegymagkő és hegyek az Avas-Tűzköves 1988-as tűzkövesi feltárásból Ringer ^ rpád 1992 . es ásatása A 11677-es hrsz. telektől ÉK-re, dr. Fügedi Péter szőlőjében egy kisebb próbaszelvényben, 80 m-nyire az 1988-1989-es ásatásból sikerült kimutatni mindkét moustéri régészeti kultúrát, a kovabányászat kétségtelen nyomaival (1. kép II. szelvény). Avas-Tűzköves Ringer Árpád 2001-2002 évi feltárása 2001-ben Gaál Gyuláné és Huszár Tiborné telkén - a tulajdonosi hozzájárulás után két szelvényt nyitottunk annak a bizonyítására, hogy itt is megtalálható a kovabányaobjektum. A telek kerítésétől és az 1998-as szelvénytől 2 m-re felvett III. sz. szelvényben 0,9 m mélyen megtaláltuk a kovapadot és fölötte a megszokott bányászati kovatörmeléket, illetve a jellegzetes, technológiailag és tipológiailag jól értékelhető paleolitokat. 2002-ben az 1992-es szelvény mellett ismét dr. Fügedi Péter szőlőjében folytattuk tovább a bányaobjektum kutatását. Egy 2,0 x 5,0 m-es felületen, 0,7 m mélyen itt is sikerült megtalálni a leművelt kovapadot. E szelvényből - jól reprezentálva a terület leletgazdagságát - a megmozgatott 8 m 3 földből 8500 db paleolit került elő (1. kép V. szelvény). Az avast kovabányák és feldolgozóműhelyek jelentősége A miskolc-avasi kovabánya-komplexum Európában, sőt világszerte is egyedülálló jelentőségű. Nem ismerünk egyetlen olyan másik lelőhelyet sem, ahol a középsőőskőkortól egészen a neolitikumig művelt kovabányák lennének. Egyáltalán az maga is rendkívüli különlegesség, hogy itt a bányák és feldolgozóhelyek települési egységet alkottak. S így jól besorolható, kulturálisan egyértelműen meghatározható objektumokról van szó. Az avasi őskőkori bányászati tevékenység valóban impozáns. Csupán a Tűzkövesen az 1988-2002 között végzett ásatások alapján 3-5 méterenként valószínűsíthető a kovafejtők elhelyezkedése; a kitermelt hulladék, a félig vagy teljesen megmunkált kovaleletek száma a központi 120x100 méteres területen eléri az egymilliót. 12
