A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

†TAKÁCS Béla - VERES László: A szoldobágyi és szelestyei üveghuták története II.

Merkel János 1722. július 13-án újabb jelentést küld a huta működéséről, érdekessége miatt ezt is szó szerint közöljük: „Üveg jövedelem: két hét alatt tétetett munka expendáltatik 133.- Ft 39 krajcár. Nb. (nóta bene = megjegyzés). Ez alatt az idő alatt a hutás mester fia egész hétig beteg lévén nem dolgozott, hasonlatosképpen a hutás mester két nap. Ezen üvegeknek csinálására expendáltatott: a hutások quatriálisa és sextriálisa (négy és hatnapi) expendáltatik 45.- Ft 56 krajcár; két sirer (kemencefűtő) legénynek és két sirer fickóknak két hétre 45.- Ft; két sirer fickónak két hétre deputált (küldött) kenyéréért 1.- Ft 42 krajcár; két üveg kötőnek két hétre 2.- Ft 15 krajcár; 39 véka flusz hamuért 5.- Ft 1 és fél krajcár; 47 000 klárisnak fel fűzésére 23 és fél krajcár; 35 font sóért 35 krajcár; cigány Gábornak hután tett munkájáért, kenyérért, munkásoknak, heteseknek, s béreseknek kenyérért 4.- Ft 30 krajcár; 4 és fél font Braunsteinért, avagy fekete festékért 13 és fél krajcár; 6 font arsenicumért 36 krajcár; 4 és fél font salétromért 1.- Ft 30 krajcár; 50 öl égő fáért 10.- Ft." A huta jövedelme tehát 1722 júliusában a jelentés szerint 46 Ft 21 krajcár volt két hét alatt. Maga a két jegyzék bepillantást enged a huta életébe, ugyanakkor azt is mutatja, hogy a női munka mennyire volt megbecsülve 1722-ben: negyvenhétezer üveggyöngy felfűzéséért az illető asszony, vagy leány 23 és fél krajcárt kapott! A huta termékei között az üveggyöngyök is szerepeltek. Feltűnő az, hogy ezeket az apró üvegszemeket mindig megszámolták még akkor is, ha több ezres tételről volt szó, akár a készítésnél, akár a felfűzésnél. A két „üvegkötő" asszonynak, akik a készárut gabonaszalmába csomagolták, két hétre 2 Ft 15 krajcárt fizettek. A jelentésekből nem, de egy 1726. május 6-án kelt számlából kitűnik, hogy 17221728 között Fúrós Gáspár volt a hutásmester Szoldobágyon. Fráter Grönig jezsuita patikus a számla szerint kéri az uradalmi tiszttartót, hogy az 1725. október l-jén a huta számára vásárolt 9 Ft 54 krajcár értékű barnakő, smaltin, arzén árába Fúrós Gáspár hutásmester csak 8 Ft-ot fizetett ki, az adósságot, vagyis 1 Ft 54 krajcárt szíveskedjenek megküldeni a gyógyszertárnak. A jezsuita vezetés alatt álló és a Szoldobágyhoz legközelebb levő patika Egerben működött, az üvegolvasztáshoz szükséges vegyszereket itt vásárolta Fúrós Gáspár. Szintén az üvegolvasztáshoz szükséges vegyszerek ügyében ír levelet Farkas István felügyelő gróf Károlyi Sándornak az 1723. augusztus 27-én kelt levelében: „Hogy pedig a jövő télire a hutás munkája folyvást mehessen, salétrom, kék festék, Braunstein, arsenicum és csont iránt méltóztassék Exellenciája dispositiot (intézkedést) tenni, hogy minek előtte meggyujtatik a kemence, azon matériák ide szolgáltatnának, mert salétrom csak 8 fontnyi, Braunstein 20, arsenicum 6 fontnyi vagyon, csont és kik festék pedig semmi nincsen." Farkas István javasolja a grófnak, hogy az eddig Lengyelországból beszerzett barna földet inkább Egerben vegyék meg, mert ez olcsóbb. Farkas István hutafelügyelő 1725. május 3-án kelt levelében azt írja gróf Károlyi Ferencnek, hogy „a huta mesternek június 10-én lejár a szerződése, tovább nem marad. Hanem a szebeni hutában vagyon egy mester, ha másunnan nem, el lehetne hívni, tud készíteni. Bányához való üvegeket, táblákat, kristály munkát." Farkas István 1725. szeptember 30-án kelt levelében, illetve számadásában ismét jelenti gróf Károlyi Sándornak, hogy „az hutás mester továbbra nem akar maradni, ki miánt a kristály munka cessált (leállt) volna, hogy azért két-kéz közben a huta kristály munka nélkül ne esvén, nagyobb kár elhárítására nézve Klehmár Jánossal, kiis kristály munkához értett, a hutának bé gyújtásáig az uraság subside ntiájára (utasítására) adtam hetenként 8 font húst, egy kenyeret, két garast, item - hasonlóképpen - napjaira 4 itze sert. Mely időnek folyása 119