A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

PIRINT Andrea: Apró tárgyak Napóleon kultuszának jegyében

A bemutatásra kerülő szelencék a Bizományi Áruház Vállalattól vásárlás útján kerültek dr. Petró Sándorhoz. A BÁV valószínűleg magyar tulajdonostól vásárolta fel e tárgyakat, melyek közül az elsőként bemutatásra kerülő darab a jénai csata allegóriáját ábrázolja

25 (1. kép). A témául szolgáló történelmi esemény 1806. október 14-én zajlott le, melynek során a francia csapatok szétverték és megsemmisítették a porosz hadsereget. A győzelmet követően megnyílt az út Berlin felé, ahová Napóleon két hét múlva harc nélkül bevonult, betetőzve ezzel a poroszok feletti diadalt. Két, egyidejűleg lezajlott csatában - Jénánál és Auerstádtnél - a poroszok 27 ezer halottat vagy sebesültet és 18 ezer foglyot veszítettek, és odaveszett majdnem valamennyi ágyújuk. Ennek a véres és sorsdöntő csatának allegorikus ábrázolásával találkozunk szelencénk fedelén. Az ábrázolás értelmezését kísérő feliratok segítik. A két (földi és égi) szférára tagolódó kompozícióban maga a csata az alsó zóna jobb szélén zajlik. A Poroszország királyát jelképező oroszlánt (ROY DE PRUSSE) - kinek fejéről koronája leesett - a sas - mely a Grandé Armée jelképe - villámgyors harcmodorával megfutamodásra készteti. Mögöttük a távolban Berlin tornyai tűnnek fel. A Jénától légvonalban kb. 200 km-re fekvő város sziluettje aligha bontakozhatna ki a horizonton, de tartalmilag - minthogy a jénai győzelemmel valójában Berlin bevétele is eldőlt - a porosz székváros jelölésének a kompozícióban helye van. A csatajelenettől balra az orosz haderők katonái (RUSSES) sorakoznak. Mivel az ütközetben az oroszok nem vettek részt, érthetetlennek tűnik szerepeltetésük. Egy stratégiai okfejtés adja meg magyarázatát az orosz katonai jelenlétnek. Az ütközettel foglalkozó szakirodalom szerint a poroszok elkerülhették volna a katasztrófát, ha bevárják az oroszokat az Elba mögött. Az orosz segítségnyújtástól Napóleon is tartott, ezért „... meg kellett vernie a poroszokat, még mielőtt az oroszok megérkeznének, s nagyon aggódott, hogy a poroszok esetleg az Elba mögött maradnak".

26 A porosz haderők azonban - Napóleonnak „kedvezve" - előrenyomultak. A bal szélső katonacsoport egy teknősfigura mögött sorakozik fel. Jelképesen értelmezve a teknős az elkésett oroszok lassúságát, lustaságát szimbolizálja. A teknőstől jobbra egy újabb állat, egy rák társul az allegorikus „állatkerthez". Értelmezésünk szerint a folyami rák az Elba folyót jelképezi, melyen az orosz haderő nem kelt át. Az égi szféra bal sarkában Napóleon fél alakja tűnik fel, amint isteneknek és szenteknek kijáró felhőkoszorútól övezve elégedetten tekint le a diadalmas csatára. Mellette a koronás sas, a császári hatalom, az ember világa felett uralkodó erő jelképe szárnyal; csőrében kardot, karmai között ágyúcsövet, a harc eszközeit tartja. Napóleon alakja melletti, a fedél peremét követő felirat kopott, olvashatatlan. A jobb oldalon olvasható felirat a Július Caesartól származó híres mondást idézi egyes szám harmadik személyben: „Jött, látott, győzött" (IL EST VENU IL A VU IL A VAINCU). Szelencénknek egy variánsát őrzi az Esztergomi Keresztény Múzeum.

27 Az annak fedelén lévő ábrázolás csak részleteiben különbözik a miskolciétól. Ugyanazokat a kompozíciós elemeket alkalmazza mindkettő, ám helyenként módosítva, néhol eltolva, máshol összébb vonva. A két szelence préselt ábrázolása tehát nem azonos dúcról készült, de hogy egyazon műhelyből származik, azt a formai, méretbeli, anyagbeli, apró részletekben is megmutatkozó azonosságok bizonyossá teszik. Amennyiben az esztergomi vari2 Kerek formájú szelenee, leemelhető fedéllel. Puszpángfa, belül lakkozott, fedele préselt, teknőchéj béléssel ellátva. Átm.: 7,8 cm, Ma.: 2 cm. Fedelén felirat lent: ALLEGOR1E SUR LA BATAILLE D'JENA. Jelzetlen. HOM Iparművészeti Gyűjtemény Ltsz. 2002.1.1.1-2. 26 Lefebvre, G., 1975. 277. ' 27

EKM San Marco-gyüjtemény Ltsz.: 55.255. Reprodukálva: Ács P., 1994/a 141. kép. 212