A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SÓS István: A boldogkői vár a 17. századi inventáriumok tükrében

urunkat, ő magát örökös uruknak tartják és ösmerik fejek fönnállatáig, a várat maguk és ő maga ellenséginek ellenségi, s jóakaróinak jóakarói lesznek." Az irat további részeiben a várhoz tartozó földek, szőlők, legelők számbavétele következik nagy részletességgel, valamint a pincéket, vermeket említi meg: „A vár kapuján kívül napnyugat felé az út mellett jobb kéz felől földből, ...egy öreg pince, néhány gabonának való verem... " „A vár hegyének oldalában napkelet felől két nagy földből ásott pince van, egyiküknek négyágú pincéje van, a másiknak három, ha több nem, háromszáz hordója van, és mindeniket kőbányának csináltatják, ..." „A vár előtt mindjárt a Szegletes bástyához közel kőből kivágott vermek vannak... " Az 1682-ben elkészült inventárium is sorra veszi ezeket, bár tartalmukról vagy formájukról nem nyújt újabb adatot. „27. -A vár tövében vagyon egy jó régi verem, ugyanott az vár alatt kívül, vagyon egy öreg pince, földből ásott, annak vagyon négy ága kibe beleférhet circiter Nro 300 hordó. 28. - Ugyanazon pince mellett vagyon más pince is, annak vagyon három ága, abban is beleférne hordó bor Nro. circiter 200. " Az 1685-ös összeírás a pincékről nem tesz említést, de nagy mennyiségű mezőgazdasági eszközt, terményt ír le, melyeknek egy része minden bizonnyal azokban volt elhelyezve. Ezek a pincék ma is léteznek, sőt egészen a 20. század elejéig használatban is voltak. A vermek meglétét csupán az egykori alsó vár, vagy palánk (lásd később) területén igazolta az ásatás, a kapukon kívüli vermek elhelyezkedését nem vizsgáltam. 1671-ben a vár felszerelései között több használható fegyvert, tarackot, seregbontót, szakállast, muskétát, több hordó puskaport és golyót említenek, a pontos lelőhely megjelölése nélkül. Ugyanez a leírás a vár belső épületeit egyáltalán nem, berendezési tárgyait is csak ömlesztve azok pontos helye nélkül említi, így a vár állapotának felmérésében nem tudom ezeket felhasználni, ezért itt külön közlöm: „... a vár állapota és benne való munitiók, ágy nélkül való két tarackok egyik réz a másik vas, ágy nélkül való seregbontók és szakállasok, egy öreg puska és négy muskatir, egyik ágy és aczél nélkül, puskapor, vas globisok... csigára való vastag ó kenderkötelek, rozsda ette vas sisakok, bárdok tarackba való rozsdaette rövid vas nyelek.. ". „Ezeken kívül ott a várban és mind a vár alatt a rádi kúriában, romlott ó épületek, és rossz padlások, csurgó zsindelyesek, kemencék, rossz kályhás kemencék, pléhek, sarkvasak, vasrostélyok, üveges és üveg nélkül rámás ablakok, láncok, lakatok és házi eszközök... " Folytatásában hasonló stílusban még egyéb felszereléseket és javakat említ. Az 1682-ben felvett inventárium azonban már nagy részletességgel íródott, a vár tereinek bejárását ennek a sorrendjében fogom követni. A leírást a vár külső, ma már nagyvonalakban is alig ismert udvarán kezdi. „Boldo kő vára jószágával együtt k[e]g[ye]lmes runk őnagfyságjáé, mely vár építetett egy magos hegyen természet szerint való kőszikla tetejébe. 1. - Vagyon a várnak külső kapuja rostélyos fákból építetett, fenyő deszkával megdeszkázva, azon vagyon két öreg lakat. 1 Agy-ágy - a szövegben a nehézfegyverek rögzítésére szolgáló fa szerkezetet következetesen agy, aggyal, agyas szavakkal írják. Én ezt mai értelem szerint az „ágy" szó ragozott alakjaival írtam át. EMSzT 1. köt. 129. 8 Muskatir - muskéta, puska. TESZ, II. köt. 897. 91