A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

BOLDIZSÁR Péter: A Diósgyőri vár egy Anjou-kori kályhája

A szögletes alépítmény fölött egy olyan sokszög alaprajzú csempesornak kellett következnie, amely a karcsúbb felső sokszögű részt statikusan alátámasztotta. Ezt a sort valószínűen a leletegyüttesben előforduló dongás hátú síkcsempék alkották. Ezekből a csempékből egy 16 szögű alaprajzon elhelyezett sor építhető fel a kályhán. 6. Nagy sárkányalakos csempe. Téglalap alakú, kivágott dongás hátrésszel készült síkcsempe, szélessége 20, magassága 33 centiméter. Heraldikailag balra néző sárkány, lábaival a csempe jobb, szárnyával a keret bal oldalát érinti. Nyitott szájú feje a bal sarok felé visszafordul, farka gyűrűsen megtekeredve a hát mögé hajlik, végét Anjou-liliom díszíti. Két csempéje rekonstruálható és még több példány töredéke előfordul (6. kép). Ennek a csempének egy töredékét a budai királyi palota leletanyagából közölték.

4 Az ismert Anjou-kori leletanyagban ez az egyetlen olyan töredék, amely diósgyőri kályhánkkal közvetlen kapcsolatot mutat. A kályha következő csempesorát négyszögletes áttört előlappal készült csempék alkotják tizenkétszögű alaprajzon elhelyezve. 7. Szőlőlevéldíszes csempe. Négyzetes, fiókos hátrészű, 27x27 centiméteres csempe, áttört előlapján indákra fűzött szőlőlevelek és fürt képével. A középpontban alul elhelyezett fürt körül a sarkokba hajló levelek helyezkednek el. A levelek erezete vékony agyaghurkákbői mintázott, széle bevagdalással díszített (7. kép). A szőlőleveles csempesor fölött dongás hátú, áttört, mérműves előlappal készült csempék sorai következnek. Ennek a résznek a csempéit még az égetés előtt párosával összeépítették. Az összeépítésnél tompaszögben csatlakozó csempék mutatják az elhelyezés alapjául szolgáló 12 szög sarkait. A sarkokon alul hatszögű kónikus kiképzésű konzolok helyezkednek el. A törésfelületek és egy esetben a konzolon megmaradt lábtöredékek alapján bizonyos, hogy a lovagalakok itt a csempék külső sarkain álltak. Ez az elhelyezés az ismert 14. századi csempeanyagban teljesen egyedi megoldás. A budai és visegrádi csempéken a figurák a dongák belsejében álltak.

5 Az előlapoknak számos mérműtöredéke maradt fenn, ezek alapján két mérműszerkezetet tudtunk több-kevesebb biztonsággal rekonstruálni. 8. Mérmüdíszes csempe. Dongás hátú, téglalap alakú, 24x38 centiméter méretű, előlapján áttört mérműszerkezettel díszített csempe. A mérmű alsó harmadában egy vízszintes osztósudár alatt hármas, csúcsíves ablaksor helyezkedik el. A felső részen csúcsívbe foglalt kör alakú mérmű, amelyet négy páros halhólyag és azok között valószínűleg egy kör alakú négykaréjos mérmű tölt ki. A felső rész sarkait háromkaréjos mérművek díszítik. A csempe bal oldali keretén a homloksík elé kiugró hatszögű, kónikusan kiképzett konzol helyezkedik el, amelynek felületén lovagfigura cipőjének lenyomata látszik (8. kép). Itt, a konzol mögött az összeépített dongák mindkét oldalának töredéke megmaradt. 4 Holli. m. 215. 11. kép. 5 Hollx.m. 216. 12-15. kép. 82