A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

RÉMIÁS Tibor: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében élő kisebbségek betelepülésének körülményeiről, a megyén belüli elhelyezkedésükről

relmi Rendelete (1781) megteremtette a törvényi feltételeket ahhoz, hogy a birodalom területén élő orthodox hitűek, így a görögök is templomokat emelhessenek maguknak. A 18. század végén és a 19. század elején a görögök 35 egyházközséget alapítottak magyar földön, pl. Miskolcon is. Arra törekedtek, hogy a görög alapítású templomok az általuk jól ismert kereskedelmi útvonalak mentén létesüljenek. A templomok mellett épültek fel az egyházközségek által fenntartott görög tannyelvű iskolák. Ezek száma 25-re rúgott az országban. A híres miskolci görög iskolában tanított, pl. Joannisz Aposztolidisz, aki tanulmányait Szmirnában (Kis-Ázsiában) végezte. Egyik tanárbarátja, a sárospataki Nagy Ferenc még epigrammát is írt róla görög nyelven. A görögök ingatlanszerzési joga átalakította és gazdagította egy-egy város képét is, mivel üzleteiket, palotáikat és bérházaikat a városok központjaiban építették, s ezek sok helyen ma is megtalálhatók. Ilyen, pl. a tokaji főutca, ahol kiemelkedik a dúsgazdag Karácsony család palotája (magyar nemesi rangot kaptak, akárcsak a Szerviczkyek, egy másik híres tokaji görög család). Ilyen még a miskolci főutca és környéke is, ahol az ilyen jellegű épületeken ott látható a lakóház tulajdonosának és építési idejének emléktáblája. A gazdag magyarországi görögök anyagilag hozzájárultak különböző magyarországi és görögországi intézmények és létesítmények megalkotásához. Ebbe a sorba tartozik, pl. a miskolci színház felépítése is. Kezdetben a görög alapítású orthodox templomok csak zárt udvarral épülhettek fel. így alakult ki a híres miskolci görög udvar is. Itt is a templomot körülvette az iskola épülete, a kereskedelmi társaság székháza, a paplak, de legtöbb helyen a szegényház, vagy a kórház is. Különben a miskolci orthodox templom ikonosztázionját a magyarországi orthodox faszobrászat legjelentősebb mestere, Nikolaosz Ioannu Talidorosz (Jankovics Miklós) készítette. Az 1821-es görög szabadságharc 9 évig tartott. 1830-tól, tehát az új önálló Görögország létrejöttével, a görögök magyarországi, így megyénkbeli száma lassan csökkent. Egyrészt megszűnt a bevándorlás és többen hazatelepültek, de leginkább azért, mert elkezdődött az asszimiláció. Ezt mutatják a miskolci görög családok névváltozásai és a nyelvhasználatuk is. A görög egyházközségek liturgikus nyelve a görög volt. Ahogy elkezdődött az elmagyarosodás, elkezdték magyarra fordítani az orthodox egyházi könyveket is. A fordítók közé tartozik pl. az 1827-ben Miskolcon egy görög kántor-tanító fiaként született Popovics János is. Mindezek után fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a 18-19. század miskolci és tokaji ortodox népessége csak mint a görög nyelv és egyházi kultúra hordozójaként jöhet számításba, valójában etnikailag nem voltak tagjai a görög nemzetnek, mivel hogy valójában kevés kivételtől eltekintve macedovlach nemzetiségűek voltak. A II. világháborút követő 1946-ban kirobban görög polgárháború következtében nagy létszámban menekültek baloldali beállítottságú és elkötelezettségű görögök és makedónok a szovjet szféra országaiba, így Magyarországra is. Számuk tízezerre tehető Magyarországon. Megyénkben is elsősorban az ipari központokban, így Miskolcon és Ózdon külön kolóniákban telepítették le őket. Lengyelek A magyarországi lengyelség eredete évszázadokra nyúlik vissza. A magyar és a lengyel nép szorosabb kapcsolatai az Árpádok és Piastok korában gyökerezik. így a 492