A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

JÁNOS István: Bacchus és az iskoladráma Hegyalján

nagyobb teret nyit a dráma lírai elemekkel való dúsítására. Az antik költészet imitációja jelenik meg a drámai deklamációkban, amiként pl. a barokk mitológiai tankönyvek is igyekeznek kiaknázni előadásmódjukban az egyes témákban rejlő teátrális lehetőségeket. Ebből a szempontból példaértékű a jezsuita Franciscus Pomeius Magyarországon is sok kiadást megért munkája, melyet kivétel nélkül szinte minden tanintézetben használtak, a Pantheum Mythicum, melynek inspiratív hatása lehetett az iskoladráma-írás gyakorlatára is. A mitológiai térben a tragikus minőségek (pl. Didó és Aeneas története) mellett bőségesen találkozunk profán vígjátékokkal, például istenparódiákkal, melyek azonban csak részben azonosak a klasszikus mintáikkal (gondolunk itt Lukianos vagy Arisztophanész paródiáira), mivel magukba olvasztják a népi, vulgáris elemek egész sorát is, s itt is fellelhetjük a pogány és profán témán belül a keresztény elemeket is, így nevetség tárgyává válhat a mitológiai szereplő mellett a barokk vallási ceremónia, vagy liturgikus ének is.így pl. egy 18. századi, Bacchusról szóló pálos komédia, melyet Sátoraljaújhelyben mutattak be 1765-ben, egy közismert nagyböjti ének (Keresztények sírjatok) komikus travesztiájával kezdődik. Ez a darab egyébként modellértékű példája annak, miként válik lassanként a klasszikus tematika népi bohózattá, melyben már felsejlik az a bormitológia, melyet főként a tudós jezsuita neolatin irodalom alakított ki Tokaj-Hegyalján néhány évtizeddel azelőtt. Jelesen Marotti Imre, Timon Sámuel, de ezen a lokális Bacchus mitológián munkálkodik Gvadányi József vagy Csokonai," és teret kap a népi Bacchus-kultusz is, melynek nyomai mindmáig megőrződtek a szüreti folklórban. Úgy tűnik, hogy ezen antikizáló bormitológia kialakításában meghatározó szerepet játszott a 18. századi neolatin költői törekvések nem egy szép példája. A kassai jezsuita egyetem tanára volt Marotti Imre, akinek 1728-ban Kassán megjelent posthumus eposza

12 nem kevesebbre vállalkozik, minthogy megénekelje Bacchus Hegyalján vett diadalmát, miképpen válik e tájegységből Magyarország legkiválóbb borvidéke.

13 S midőn Bacchus saját képére formálta a vidéket, diadalittasan felmegy az égbe, s büszkén mutatja be Jupiternek a hegyaljai nektárt, aki miután megízlelte, máris parancsba adja, hogy az Olymposon ezután már csak magyar bort szabad inni. Hasonló lelkesedéssel szól a hegyaljai Bacchus atyáról Timon Sámuel, aki egy ideig szintén a kassai egyetem tanára volt, s fontos Tisza-monográfiájában szükségesnek tartja, hogy egy epigrammaciklussal adózzon Bacchusnak és a hegyaljai borok dicsőségének.

15 Timon már a Marotti által 8 Pantheum Mythicum scu Fabulosa Deorum História. Ez a jezsuita munka Sárospatakon a Református Kollégium Nagykönyvtárában jelenleg is öt különböző kiadásban van meg. 9 Varga /., (sajtó alá rendezte) 1990. 106-107. 10 E vidéken vagyon Bakhus Hauptkvártélya, Tokaj Város az, melyben áll kastélja. Balassa /., 1990. 410. " Csokonai hegyaljai kapcsolatairól 1. Kilián /., 2001. " Metamorphoses Seu natales Poetici Submontanarum Superioris Hungáriáé Urbium ac Vinearum 13 Szörényi L, 1993.87-93. 14 Tibisci Ungariae Fluvii Notio, Vagique ex parte. Cassoviae, 1735. 15 Timon i. m. 89-92. János /., 2000/4. 483-488. Timon pl. így adja elő Bacchus Tokajban való megtelepedésének történetét: A TOKAJI BORRÓL Bacchus a föld kerekén amidőn épp körbetekintett, Merre találná meg legjobb óborait, Végre szemét híres tájára vetette Tokajnak, S szent oltárainál látta az áldozatot. Ámul, mert a vidék hideg északi pólus alatt áll, Bőviben adja a föld mégis a jó borokat. 440