A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

GULYA István: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumi hálózat jövőjének alternatívái az új évezred kihívásai, a regionális politika és az európai uniós csatlakozás tükrében

A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI MÚZEUMI HÁLÓZAT JÖVŐJÉNEK ALTERNATÍVÁI AZ ÚJ ÉVEZRED KIHÍVÁSAI, A REGIONÁLIS POLITIKA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS TÜKRÉBEN GULYA ISTVÁN Egyesek számára talán meglepőnek tűnhet, hogy egy történész olyan témában mélyül el, ami elsősorban a jövőt érinti és nem a múltat. Manapság azonban a tudománnyal foglalkozók már nem zárkózhatnak be elefántcsonttornyukba, korunk kihívásaira csak akkor tudnak megfelelő választ adni, ha igyekszenek minél összetettebb ismereteket szerezni a sorsukat befolyásoló tényezőkről. Felgyorsult tempójú világban élünk, megszokott struktúráink folyamatosan új és új kihívások elé kerülnek. Múzeumaink esetében ez különösen is helytálló megállapítás, hiszen az elmúlt évtized történései alapjaiban változtatták meg működésük körülményeit. A közismert problémákról azonban sokáig azt hihettük, hogy csupán a rendszerváltással és a gazdasági átalakulással együtt járó ideiglenes bajok, melyek idővel megoldódnak. Azóta országunk politikai és gazdasági helyzete stabilizálódott, de a múzeumok gondjai egyáltalán nem csökkentek, sőt kénytelenek újabb helyzetekhez alkalmazkodni. A múzeumügy társadalmi presztízse alacsony, finanszírozása kiszámíthatatlan, a múzeumok egy részének a puszta léte is veszélybe került. A fenntartók fiskális szempontú hozzáállása hasonló eredményeket hozhat, mint a Békés megyei múzeumi szervezet „racionalizációja". Megyéink jövője bizonytalanná vált a sokat emlegetett regionális átalakulás fényében, az Európai Unióhoz a közeljövőben várható csatlakozásunk sem hozza el automatikusan a Kánaánt a múzeumok számára. Sok esetben úgy tűnhet, múzeumaink sorsa kizárólag az ott dolgozó szakembereket érdekli, akik viszont eddig-talán régi beidegződések miatt, saját egzisztenciális problémáik megoldásával elfoglalva - nem hittek benne, hogy részt vehetnek a jövőkép formálásában. Úgy vélem, tanulmányom témáival aránytalanul keveset foglalkozunk szakmai berkekben, információink meglehetősen hiányosak, nem vagyunk tisztában a lehetőségekkel. Ezért vállalkoztam arra, hogy megpróbálom összefoglalni a jelenlegi ismereteket és felvázolni megyei múzeumi hálózatunk jövőjének lehetséges alternatíváit, hiszen a múzeumok szakembergárdájának most még lehetősége van a jövő alakítására és élnie is kell vele. A múzeumokat érő kihívások az ezredfordulón Az 1997. évi CXL. törvény állásfoglalása szerint „a kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széles körű és egyenlő 423