A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HEGYESSY Gábor: Természetrajzi kutatások a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban (1992-2002)

1999-ben nagy erőkkel vizsgáltuk Tokaj-Hegyalja több szőlőültetvényét. Annak ellenére, hogy az volt várható, miszerint kevés állat él ezeken az intenzíven megmunkált, nagy kiterjedésű részeken, mégis viszonylag nagy számú és fajgazdag közösségekre bukkantunk. Főként a talajlakó fauna bizonyult ilyennek. A 2000. évben részt vettünk az év eleji tiszai ciánszennyeződés és rekordot döntő magasságú árvíz levonulását követő változásfelmérő munkákban. A Magyar Denevérkutatók Baráti Körével (Dobrosi Dénes és Géczi István szervezte a programot) közösen vizsgáltuk a víz felett repülő és táplálkozó emlősök viselkedését, egyidejűleg éjszakai rovarmintákat is vettünk. A megfigyeléseket a tokaji és a tiszakanyári hídnál, illetve párhuzamosan, az összevetés lehetőségében bízva a sátoraljaújhelyi Bodrog-hídnál végeztük. A kutatások átterjedtek a 2001. év első felére is, hasonlóan az ebben az évben megismételt Gávavencsellő és Tiszabercel területein 1996-ban folytatott monitoringvizsgálatokhoz. Pályázati lehetőségünket kihasználva megkezdhettük folyadékos-fiolás gyűjteményünk fejlesztését, amelyben többek között vízi rovarok lárvái, gyűrűsférgek, meztelencsigák, alacsonyabbrendü rákok, szövőcsévések, százlábúak, ikerszelvényesek, ugróvillások, ősrovarok, hólyagoslábúak, levéltetvek, kétszárnyúak és hártyásszárnyúak képviselői kerültek elhelyezésre. 2001-ben kutatásokat végeztünk Szendrő területén. A Bódva délebbi szakaszát: Boldva környékét, Sajóecseg, Sajópálfala és Arnót egy-egy pontját is vizsgáltuk. A Sajó és a Hernád összefolyásának közelében Sajólád, Sajóhídvég és Ónod két folyó közti természetközeli élőhelyeinek bogárfaunáját térképeztük a nyár második felétől az Aggteleki Nemzeti Park felkérésére. 373 bogárfajt sikerült innen a rövid feldolgozási határidő ellenére meghatározni. Halmajnái a Vasonca és a Bársonyos illetve az egykori Hernád-ártér kis foltban megmaradt természetszerű életközösségeit próbáltuk feltárni. Az Aggteleki és Bükki Nemzeti Park szakembereivel közösen részt vettünk egy több napos Hernád menti terepbejáráson, amelynek célja egy új tájvédelmi körzet kijelölése volt a két természetvédelmi szakhatóság területét határfolyóként kijelölő víz mindkét partján. Az eddig vizsgált Hernád-völgyi helyeken kívül újabbak (Göncruszka, Gibárt, Pere, Hernádbűd, Gesztely, Szentistvánbaksa, Alsódobsza és Megyaszó) élővilágáról is szereztünk így némi információt. A Taktaköz néhány pontján: Tiszalúc, Taktaharkány, Taktaszada, Bekecs és Mezőzombor vízi élőlényeit gyűjtöttük. A Zempléni-hegység területén érdeklődésünket 2001-ben a patakok és források élővilágára irányítottuk. Abaújalpár, Abaújkér, Abaújszántó, Alsóregmec, Boldogkőváralja, Bózsva, Erdőbénye, Erdőhorváti, Füzér, Füzérradvány, Háromhuta, Kéked, Mikóháza, Nagyhuta, Nyíri, Rátka, Regéc, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Telkibánya vizeit vizsgáltuk. Emellett Szabóky Csabával, az ÉRTI munkatársával közösen a háromhutai István-kút éjszakai lepkefaunájából több alkalommal is mintát vettünk. Júniusban egy esős hetet sikerült az erdészházban megszállva eltöltenünk, majd augusztus elején mentünk vissza újra. Folytatása volt ez a 2000-ben megkezdett munkának. A Bodrogközben főleg Balsa, Gávavencsellő és Tiszabercel ártéri erdeit és gyepjeit valamint különféle víztesteit kutattuk. Az itt előkerült futóbogarakról a jelentésen kívül összefoglaló cikket is leadtunk Debrecenbe. Ezenkívül Cigánd, Pacin, Felsőberecki, Sárospatak és Sátoraljaújhely vizeiről és szárazföldi élőhelyeiről is további információkat gyűjtöttünk. Kiemelt szerepet kapott a Bodrog és Tisza árvize által szállított uszadék vizsgálata, amely számos, eddig vidékünkről nem ismert faj előkerülését eredményezte. 2002. tavaszán sikerült összegezni a Szendrő és Halmaj élővilágáról összegyűjtött információkat. Ezek a konkrét adatokat is tartalmazó írások a települések 412