A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)
SISKA József: Bodrogközi átkelőhelyek
7 7. kép. A battyáni lengő-híd 2002. (Szakács F. felvétele) Vasúti-híd, Hégenyi-híd, Kövesdi-híd, Kovácsi-híd, Gazi-híd, Szajánszögi-híd, Annakerti-híd, Nagykövesd: Határhíd, Kiskövesd: Kédelyhíd, Határér hídja. A felsorolt földrajzi nevekből talán legérdekesebb a ma már állóvíznek számító Ticén Véke és Zétény között lévő Zerge- vagy Boszorkány-híd. Ez nem más, mint cölöpökön, szinte a víz tetején keresztbe fektetett culápsorra szegezett, keskeny deszkahíd, amelyen csak egy ember, vagy kisebb termetű állat mehet át, de annak is boszorkányosan kell egyensúlyoznia, hogy a lépésektől erősen rezonáló alkotmányról le ne essen. A bodrogközi néphit különös erővel bíró helyként tartja számon az átkelőket, ahol főleg az éjszakai órákban érhetik meglepetések a gyanútlan utasokat. Gonosz szellemek borítják fel a rév csónakjait, vagy a hídról taszítják be a vízbe a gyalogosan járókat. A révészeket, akárcsak a tudós kocsisokat, a molnárokat a rossz szellemekkel cimboráló alakoknak tartották, akik a kapcsolataik révén sok ördöngösséget, más halandó által véghez nem vihető cselekedeteket műveltek. Az valós dolog volt, hogy ezek az emberek sokszor évtizedeken át rövid távon közlekedtek, de kuncsaftjaik elbeszéléseiből sokkal több mindent tudtak a világról, mint más emberek. 70 A különféle irodalmi, képzőművészeti alkotások is megörökítették a bodrogközi átkelőhelyeket. Ember András a 18. század első felében verselte meg a hegyaljai településeket. Liszkáról írja: „...Vagyon két kortsmájok, van egy mészárszékek / Mellyékben, mint másutt, nagyobb a mértékek / Vagyon Bodrog vizén által járó Révek/ Mellyben szárazságban járnak a vidékek..." Patakon a Bodrog-híd hasznosságát énekli meg: „...Van a Bodrok(!) vizén által járó Hídja / Ki ezt tsináltatta, senki meg nem szidja / Mert utazásának hamar ját látandja / Ki arra igyekszik, dolgát haladántj a..." Petőfi Sándor 1847 júliusában Ungvárra tartva szekerezett keresztül vidékünkön. A leleszi átkelőről ezt jegyezte fel: „...Leleszen felül foly a Latorca a Bodrogköz és Ung megye között. Folyása kanyargó, vize világoszöld, környéke erdős a rév körül, hol kompon jön át az ember. Csend volt, amint 69 Nagy G., 1994., SzatmáryJ., 1987., Kováts D., 2000., Fehér J., 1996., MiwerL, 2000., Siska J., 1987. 10 Balassa I., 1975.72-73. 71 AZ. XXI. 282. XXII. 46. 319