A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

SISKA József: Bodrogközi átkelőhelyek

szerződés értelmében a tárkányi-győröcskei révet felszámolták, mert a Tisza ezen része a határzónába esett. A Bodrogköz kétfelé osztása nagyon lecsökkentette az észak-dél irányú közúti forgalmat és erősítette a kelet-nyugatit. Ekkor indult sorvadásnak a leányvári átkelő. Pozitív hatásként lehet említeni, hogy a bekövetkezett átrendeződés kényszerítette ki a Sátoraljaújhely-Dámóc, Zemplénagárd-Sárospatak, Csap-Szlovákújhely útvonalak végleges kiépítését és ellátását stabil burkolattal. A zemplénagárdi rév rövid történetével lehet szemléltetni a múlt századi történelmi események hatását. 1919-től 1928-ig csak gyalogosokat és kerékpárosokat szállító ladik járt át a Tiszán. A hidas újraindítását 1923-ban kezdeményezte a képviselő-testület, de csak 1928-tól van ismét kompjárat. A tavaszi áradástól a téli jegesedésig két révész dolgozott itt évi 500 pengő illetményért és a szabad halászati jogért. A rév bevétele 1938-ban 4748 Pengő volt. 1944. október és november hónapokban a Tisza vonalában állóháború folyt, ezért a hidas ismét használhatatlanná vált. 1945 tavaszán az oroszok által felállított komorói pontonhíd két alkotóeleméből készítettek ideiglenes révhajót, amelyet 1946 őszén váltottak fel állandóval. Ez 1959-re használódott el teljesen. A kizárólag fából ácsolt új közlekedési eszközt az 1970-es években vasvázasra cserélték, amelyre 1990-ben szereltek diesel meghajtású vízikereket. Sekély vízállásnál vagy nagyobb tehernél ezzel gyorsítják meg az átkelést. Napjainkban a révet vállalkozó üzemelteti 400 000 Ft éves bérleti díjért. Őt terheli a révházban felhasznált áram, a vízikerékhez szükséges üzemanyag és a vállalkozás járulékos költségei. A karbantartást a tulajdonos önkormányzat végezteti.

43 A bodrogközi révek közül a kenézlőit és a liszkait működtetik még magánszemélyek, a forgalommal arányos összegekért. Az agárditól jóval kisebb liszkai átkelő bérlője évi 60 000 Ft-ot fizet és a már említett járulékos költségeket. Az üzemeltetési forma tükröződik a viteldíjakban. A megfelelő összehasonlítás érdekében kell előrebocsátani két áradatot, milyen a tarifák vásárlóértéke. 2002 tavaszán 1 kg fehér kenyér 110 Ft, 1 kg sertéscomb 820 Ft ezen a vidéken. Ezzel szemben Felsőbereckiben, a komptól kisebb szálmuszlin egy személyt és a nála lévő kerékpárt, vagy motort 20-20 Ft-ért viszi át a Bodrogon az önkormányzat alkalmazásában álló révész. A zemplénagárdi szerződéses üzemeltetésű hidason jelenleg a következő összegekért lehet átjutni a Tisza folyón: személyi jegy 50, lábasjószág 50, kerékpár, kismotor 50, motorkerékpár 50 cm

3 felett 100, személykocsi sofőrrel 200, utánfutó 150, tehergépkocsi és traktor 5 tonnáig 350, 5 tonna felett 450, pótkocsi 250, fogatolt jármű 250, kombájn 600, autóbusz 600 Ft. Ehhez hasonló a többi szerződéses komp viteldíja.

45 Hidak A folyókon leggyorsabban hidakon lehet átkelni. Ezekről az objektumokról azonban kevesebb és hiányosabb hiteles forrásunk van, mint a révekről. Jelenlegi ismereteink szerint 1346-ból származik a legelső bodrogközi híd adatunk. A Zichy család okmánytárában maradt fenn egy irat, amely arról szól, hogy Gerenyi Miklós Salamon határában, a Latorcán építtetett hidat. A hozzávaló fákat azonban birtokszomszédjának, Csapi Jánosnak az erdejéből vágatta ki, a tulajdonos engedélye Kováts D., 2000. 145-146., Kocsis György közlése. Lőrinczi András és Kajuha János közlése. Kocsis György, Lőrinczi András és Kajuha János közlése. 308