A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

HOFFMANN Tamás: Mit írnak a néprajzosok a történelmi korszakokról?

Például az „ősi szlávság" örökzöld hagyományainak teóriáját Kelet-Európában egy imperialista nagyhatalom államelméletével pancsolták össze. A 20. század elején a cári imperializmus birodalmát igazolták - Lenin szavaival szólva - a „nagyoroszok nemzeti büszkeségével". Később úgy vélekedtek (elsősorban a Sztálin által jegyzett publikációkban olvashatókat követve), hogy a világ legnagyobb „államszövetségében" (így a vezéreszme!) a kis népek etnikai hagyományait hivatott az államszervezet és a politika gondozni. Ezenközben nem feledkeztek meg arról, hogy a „szovjet etnogenetikai iskola" magyarázataiban hangsúlyosan az oroszok kulturális befolyására, sőt fölényére kellett felhívni a figyelmet. Ugyanakkor tüzzel-vassal irtották, gulágra. száműzték a nemzeti önállósodást célzó törekvések képviselőit. A másik irányzat vezéregyéniségei, akik többnyire - egykori vagy még érdekeiket továbbra is érvényesítő - gyarmattartó hatalmakban fejtették ki tudományos tevékenységüket, egyetemes emberi értékekre hivatkoztak. Azt mondták, hogy a többi kontinens bennszülöttjei hozzánk hasonló pszichével élik életüket, nem állítható róluk, hogy alacsonyabb rendű fajok gyermekei lennének. Nemsokára - teóriáik ismeretében - megmozdultak Európa filantrópjai is. A liberális politikai életet élő és eszmevilágú országokban akkortájt többen propagálták tehát az „örök emberi értékek" tanát, holott a romantika, a fajelmélet és a diktatúra „tudományos igazolása" számos európai országban nemcsak a kultúrpolitikát, hanem az államigazgatás mindennapi gyakorlatát is áthatotta. Alkalmasint ennek köszönhető, ha a skandináv (germán) múlt svéd interpretációjának hagyományelméletével először Sigurd Erixon szembeszállt a második világháború előtt. A romantika zsákutcájából kibotorkálni akarván, vezérlő csillagának nem választott olyan tant, amely a nemzetállamok ideológiáját sugározta. Következésképpen keveselvén a prehistoriából gyengén pislákoló gyér világosságot, a nemzetközi divathoz igazította a honi néprajzot. (A kor történelmi-politika realitása az agresszív nemzetiszocialista birodalom propagandája és háborús készülődése volt.) Sigurd Erixon az Európán kívül élő törzsi kultúrákat tanulmányozó néprajzosok elméleti tételeit figyelembe véve fogalmazta meg mondanivalóját. A svéd néprajzos az embert állította (mintegy a régi divatot tagadva) elméletének középpontjába és új nevet is adott szaktudományának: szerinte ez a disciplina az európai etnológia. A kifejezés az elmúlt fél évszázad alatt közkeletű fogalommá vált kontinensünkön. Az európai etnológia művelőinek többsége egyelőre megmaradt a modern kapitalizmus előtti társadalmaknál, a paraszt és a kézműves iparos családi gazdaságára, illetve műhelyére irányította figyelmét, de nem tett határozott kronológiai distinkciókat, nem volt kíváncsi a területi és a korszakos különbségek dialektikájára. Sokan a kortársi társadalomban érvényesülő hagyományokra is kiterjesztették vizsgálódásaikat. Tudniillik rövidesen az „európai etnológus" nem is szerezhetett személyes tapasztalatokat a hagyományos társadalom utolsó mohikánjától, tőle is el kellett búcsúznia. Az atombomba és a komputer árnyékában a néprajzos ezoterikus világa is modernizálódott. Napjainkban ismét hódít a hagyományelmélet. Sokan vallják, hogy a modern társadalomban is tovább élnek a régmúltat idéző gesztusok, képzetek. A kortársi kutatók többnyire megengedik, hogy a hagyomány szelleme kiszökjön a palackból. A hagyomány - véleményük szerint - nemcsak a múltban terjeng. A jelen is közege a hagyományoknak. A néprajzot korunk modern társadalmában élő kisemberek magatartási szokásainak, a hagyományok továbbélésének vizsgálatára hivatott tudománynak deklarálják sokan a szakma divatos művelői közül. A professzorok - elméleteiket hirdetve - voltaképpen megnyugtatják kollegáikat, azt sugallván, hogy aligha esnek áldozatul katedráik a történelem változásainak. A paraszt, a kézműiparos mindennapi történelme a múlt emléke marad, de a régi, hagyományos történelmet alakító mentalitás és megvaló256