A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 41. (2002)

B. HELLEBRANDT Magdolna: Edelény, Szendrő és Izsófalva vízivára

egy fehéres színű 3,4 cm hosszú kvarcdarab egészíti ki a leletegyüttest, mely az egykori településből felszínre került leletként megmaradt. Hasonló föld- és vízivárat több helyen építettek, többnyire olyan földrajzi adottságok között, mint itt is, a szendrőládi szűk völgy felett, védve a síkság lakosait és vagyontárgyait. Szendrő esetében a bányák védelmére is gondolni kell, hiszen a környéken található számos bronzleletből következtetve Szendrő és Rudabánya között az őskorban is működhettek például rézkitermelők.

20 Lehetséges, hogy ezek a fém előfordulások szórványosak, és kis mennyiségben álltak rendelkezésre, mégis az adott közösség számára az életet, a megmaradást jelenthették. Bronzfegyvereikkel sikerrel verték vissza a behatolókat, a támadókat. Ércművelési nyomok, öntőcsövek kerültek elő Felsőkelecsényben, Felsőnyárádon, Felsővadászon.

21 A közelben találunk még nagy földvárakat, így Meszesen az erdőben,

22 valamint Balajt mellett, Sápi-pusztán a „Várca" nevű erődítést.

23 Szendrőben kerültek elő bronztárgyak,^ és Szendrőládon

25 bronz raktárlelet, mely a kora vaskor Kyjatice kultúrájának hagyatéka. A közeli Szuhogyon két láncból álló kincsleletre bukkantak. Az egyiket 72 darab szögletes aranykarikából állították össze, s feltételezték egyes kutatók, hogy pénzként használhatták.

26 A másik láncra 110 darab ezüstkarikát fűztek fel. Aranylelet került elő Balajton a 19. század végén, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum 1883. év elején megvásárolt 100 forint arany értékben.

27 Ragályi Béla szőlőjében bukkantak erre a leletre, melyben vékony aranysodronyból készült többféle tárgy volt, de a munkások rögtön széthúzták, úgy, hogy eredeti formájuk felismerhetetlen lett. hsófalva-Gede vízivárának a terepviszonyokhoz alkalmazkodó ívelő fehér ómega alakú rajzolatára a Hadtörténeti Múzeum Térképtárában figyeltem fel.

28 Az 1957-ben készült légi felvételen Izsófalva és Rudolftelep között látható a föld- és vízivár (16. kép), melynek nyitott része a Mák-völgyre, a Mák-patakra nyílik. A Mák-patak ma nem nagy víz, de a medret nem lehet könnyűszerrel átugrani. A Mák-patak keleti partja vizes, mocsaras, egészen a Cseres dombig (20. kép 2.). A Mák-patak nyugati partján É-D-i 8. kép. Az J. kutatóárok (A szerző felvétele) 24 20 Szendrei J., 1883. 113., Szentiványi F.-Vas J.-Reményi V., 1951. 136. A közeli Rudabánya vaspát előfordulását a múltban rézre művelték, a felső szinteken ma is találhatunk termésréz darabokat. 21 Szendrei J., 1883. 134. 22 HOM Adattár 1794-85. Noválci Gy.-Sándorfi Gy., 1992. 32-34. 23 Szendrei J., 1883. 115. 24 Hellebrandt M., 2002. 66-69. 25 MozsolicsA., 1985. 192. 263. tábla 1-24., Kemenczei T., 1984. 50.52.151. CXIX. 1-33. 26 Szendrei /., 1883. 122. 136. 137., Kiss F., 1859.8. 27 Szendrei /., 1883. 132. 28 Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Film/kép szám 504/209. Nyt. szám 4710. 24